Jó reggelt Kedves olvasók! :)) 29. rész! :)

See you again

29. rész

Ryan nehezen fogadta, hogy nem megyek velük haza, de Anya mikor telefonáltam vele simán elhitte, hogy dolgoznom kell ilyenkor is, pedig ők most állítólag ráérnek… hát persze.

Billel elkezdtük tervezni az utazást és 23.-án neki láttunk az útnak. Tom segített beállítani a GPS-t, mert Billnek századjára is japánul akarta közölni az utasításokat. Miután az is megvolt, délben neki láttunk az utazásnak, amit eredetileg kora reggelre terveztünk.

Leellenőriztem mindent és neki láttunk a hosszú útnak Bill autójával.

- Azért azt nem hiszem el, hogy egyszer sem vezettél még le ide- akadok ki a kocsiban

- Mindig Tom vezetett én általában aludtam

- Remélem oda találunk elsőre

- Csak követni kell a GPS-t és oda is találunk

- Remélem- sóhajtok és bekapcsoltam a rádiót

- Juuuuujjj Nena- síkit fel és elkezdte énekelni

Miután kiénekelte magát inkább lehalkítottam a rádiót.

- Még jó, hogy nem Nena CD-t kaptál karácsonyra Tőlem

- Már megszereztem az újat- nyújtja rám a nyelvét

- Hazafelé nem hallgatjuk csak szólók, nem állunk meg egy kávéra a következő városba?

- Megállhatunk, tankolni is kellene, úgy látom

Tom és Lina is neki látott az útnak Tom fekete terepjárójával.

- Ideges vagy kicsim?- simít végig Lina Tom karján

- Persze, csak tudod még soha nem vittek haza bemutatni

- Jó fejek nem kell aggódni

- Mit kell rólunk tudni?

- Apát Frank-nak Anyát pedig Ingridnek hívják, én vagyok az egyedüli lányuk, Szupermarketeket vezetnek országszerte

- A nevük a lényeg- vesz egy mély levegőt

- Nyugi- nevet

Tom vezetési stílusával egy óra alatt leértek Lüneburg-ba és leparkoltak a családi ház előtt.

Kipakolták a bőröndöket és bementek a kapun, mire a bejárati ajtó elé értek már nyílt az ajtó és Lina szülei álltak ott.

- Kicsikém- öleli át az anyukája- annyira hiányoztál már

- Jajj lányok ne itt ölelkezzetek- tereli be őket- Te meg fiam add ide a bőröndöket beviszem én- veszi át Tomtól és bementek a nappaliba.

- Apa Ő itt Tom, a barátom- mutatja be

- Örvendek uram- Tom Kaulitz- fogja meg a kezét

- Frank Nüggel- rázza meg- erős határozott kézfogás ezt szeretem

Miután az apjával kezet fogott jött az Anyuka.

- Ingrid Nüggel- puszilja meg- nagyon sokat mesélt már rólad Lina, de azt nem mondta, hogy ilyen helyes is vagy

- Jajj Anya- tolja ki Lina a konyhába- inkább menjünk az ebédhez

- Gyere fiam üljünk le ide- mutat az egyik fotelre, Tom pedig udvariasan leült

- Köszönöm

- Kérsz valami frissítőt?

- Elfogadom szívesen ma már nem vezetek úgysem

- Ne legyél zavarban! Ugye nem baj, hogy tegeződünk?

- Dehogyis, örülök neki

- Akkor igyunk egy jó kis házit, idei termés az eddigi legjobb- kinyitotta bárszekrényt és öntött két kispohárba- akkor egészségedre- nyújtott neki a poharat

- Köszönöm- áll fel és lehúzták mindketten- hűha- köhög- ez aztán kemény- teszi le a poharat

- Az biztos, hogy ütős, és mivel is foglalkozol?- ül vissza mellé

- Van egy bandánk és ott gitározom

- És jól megy ez a banda?

- Eléggé, most indul, majd februárban a következő turnénk

- Értem és Linával mennyire komoly ez az egész?

- Részemről teljesen az

- Nyugi, többet nem faggatlak- nevet- jöhet még egy

- Jöhet- vigyorog

Amíg a fiúk bent beszélgettek, addig Lina segített az Anyukájának a főzésben.

- Jól megvagytok kis drágám?- érdeklődik

- Igen Anya, tökéletes minden

- Nagyon örülök Neki, a szobádat rendbe raktam és húztam új ágyneműt is, meddig maradtok holnap?

- Vacsorára szeretne menni a szüleihez, az út pedig elég hosszú szóval már délelőtt el kell indulnunk

- Sajnálom, hogy ilyen kevés időt töltünk mostanában együtt

- Én is Anya, de remekül megy most a cégem

- Örülök neki

- Megnézem a fiúkat, mert nagyon csendben vannak

- Rendben, aztán terítünk.

- Hát ti srácok?- ül le Lina Tom ölébe- látom előkerültek a pálinkás poharak

- Remek minden- puszilja meg Tom

- Remélem azért még lesz étvágyatok

- Persze kislányom

Közösen megterítettek és elfogyasztották az elő karácsonyi ebédet, majd a finom desszertet.

- Igazán finom volt a vacsora köszönöm szépen- mondja Tom a vacsora végén

- Örülök, hogy ízlett drágám, Te is szoktál főzni?- érdeklődik Lina anyukája

- Igen és elég jól tudok- sandít Linára

- Az biztos!- helyesel- annyira finom a csokis brownie-ja

- Azt tudod már, hogy mihez kezdesz, majd ha nem lesz ez a zenélés? - érdeklődik Frank

- Éttermen gondolkodtam, már most is elkezdeném, de az a baj, hogy annyi mindennel jár ez az egész zenélés amit, persze örömmel csinálok, de akkor meg arra nem lenne időm és két dologba nem akarok belekezdeni, ami nem menne tökéletesen

- Nagyon helyes felfogás- veregeti hátba

Az ebéd után a nappaliban foglaltak helyet, ahol Ingrid gyerekkori képeket mutogatott Lináról a lány nagy örömére és este a kandalló előtt adták át egymásnak az ajándékokat.

Lina Tomtól egy szívecske alakú nyakláncot kapott, a lány pedig Tomnak a kedvenc óra márkájából kapta meg a legújabb darabot. Este pedig a szinte a legboldogabb párként feküdtek le a világon.