Once upon a time
1. rész
Egy újabb nap, egy újabb lehetőség.
Minden reggelemet ezzel a felirat elolvasásával indítottam ahogy kinyitottam a
szekrényem és az aznapi ruhámat választottam ki. Mára úgy éreztem kicsit
csinosabb leszek mint szoktam és ugy gondoltam felveszek egy fekete hátul
hasított szoknyát egy krém színű inget és a krém színű cipőmet, ehhez illő táskával.
A hajam begöndörítettem és hagytam h a testem vonalán lehulljon. A sminkem egy
tussvonalbol, spirálozásbol és arcpirosítóból állt. Miután elkészültem beültem
a kis kocsimba és el is indultam a munkába. Akkor még nem sejtettem, hogy ami
ma rám vár az később az életemet fogja megváltoztatni.
- szia, te már ilyen korán itt vagy?-
léptem be az üvegajtón és köszöntem az üzlettársamnak.
- szia, korán kidobott az ágy és
jobbnak láttam ha bejövök és hozok egy pohár lattet,minthogy otthon szenvedjek
még- mosolygott és odanyújtotta nekem a poharam.
- hát ez egy remek ötlet volt tőled-
vettem el Norinától és beültem az asztalom mőgé. Norina Hoffmann a legjobb
barátnőm volt és a legjobb segítség mikor belevágtam abba, hogy megnyitom az
első irodámat. Nehezen de beindult a vállalkozásom, amit részben neki is
köszönhetek, így nem is találtam mást alkalmasabbnak rá h a társam legyen.
- Mikor jön az első ügyfél?- néztem fel
a magazinom mögül.
- Fél 10re van beírva
- Akkor addig legalább kivesézhetjük a
hétvégédet- néztem sejtetően.
- nem történt semmi- pirult el
- Na mesélj csak- dobtam meg egy
összegyúrt papirgalacsinnal.
- Naaaa..ne máár- röhögi el a végét de
végülis kinyögte- csak annyi történt h táncoltunk meghivott egy koktélra.
- Persze ennyi…na mondjad tovább
- Táncoltunk megcsókolt de tovább akart
menni az meg nekem tudod h nem fér bele- mosolygott de látszott rajta h szomorú
mert még nincs senkije mióta visszatért Hamburgba.
- Nem fér bele? mi leszel te apáca?kit
engedsz majd be a bugyidba?- röhögök mire ő is elnevette magát.
- azt aki megérdemli- ábrándozott el-
na de te csak ne beszélj vagy kihasználod a férfiakat vagy a sziánál tovább nem
jutnak, tartós kapcsod se volt még- röhög
- lehet de azota nem is estem pofára-
mondtam majd vissza gondoltam arra a számomra fekete napként emlegetett estére.
Egy borús kissé hűvös
márciusi este volt, amikor is barátnőmmel Sacha-val elindultunk bulizni. Nem
ittunk túl sokat mert a buli pocsék volt így hazaindultunk. Hazafelé menet
kitárgyaltunk mindent és mindenkit aznap este, nem is igazán figyeltünk amikor
is leléptem a zebrára és egy kocsi épp időben fékezve de mégis eltarolva engem
állt meg az utcán. Szerencsére nem történt komolyabb bajom mint egy enyhe
agyrázkódás….testileg. Lélekben összeomlottam mikor is a férfi, akibe nem
mellesleg bele voltam esve felajánlotta hogy hazavisz, ám a házamtól nem messze
egy kisutcában állt meg ügyelve arra h senki se lásson minket és akaratom
ellenére nekem esett és magáévá tett. Teljesen összeomlottam,csalódtam a
férfiakban, és aznap este megfogadtam hogy amíg nem bizonyít nekem az akinek
kellek, addig inkább vénlány maradok, minthogy nekem tartós kapcsolatom legyen.
- Jó igaz – húzza a szája szélét- de
most inkább készítsünk elő mindent mire az ügyfél jön-mosolyodott el
- Jól van, meg hát a tegnapi nap
folyamán felpróbált ruhákat se ártana visszapakolni- felálltam és hátra
indultam a több száz ruha közé ami magától nem akasztódott vissza a helyére. -
A papírokat intéznéd légyszi?- kérdeztem de a választ meg se várva már hátul
rendezgettem a ruhákat.
Egyik ruha szebb volt mint a másik, és hát aki tündérmesében
él az gyorsan elveszik a töménytelen ruha választása közepette, de erre voltunk
mi, akik szerették volna ha azok a hölgyek akik hozzánk tévednek be a
legtökéletesebben, legboldogabban, mint egy hercegnő úgy távozzanak. Egy óra
múlva már kint voltam és a székembe pumpálva kifújtam magam.
- Nem szeretem a rendetlen embereket-
terültem el.
- Ühhüm- emeli fel Norina a
szemöldökét- Ki is az aki hetente tesz rendet a szobájába? Miközben a ruhák már
szanaszét hevernek?- még fentebb már szinte a homloka közepén volt a
szemöldöke.
- Csöng- nevettem el magam majd
kiegyenesedtem- Az üzlet az más, ez volt az álmom, ezt tökéletesen akarom
csinálni ha mást nem is- húztam félre a szám.
- Mást is tökéletesen csinálsz- jön ide
hozzám
- mit?
- tökéletes barátnő vagy- mondta mire
elmosolyodtam és megöltem. Ebben a „romantikus” pillanatban nyílt az ajtó és
egy szerelmes pár lépett be az ajtón. A fél 10 ügyfél. Norina visszaült az
asztalához én pedig erőteljes kézfogással, de barátságosan üdvözöltem őket és
bemutatkoztam
- Jó napot Ariana Berger vagyok ő pedig
a társam Norina Hoffmann – mutatok Norira- üdvözlünk titeket a Märchen-ben
Hamburg legelőkelőbb és leghíresebb esküvőszervezői üzletében. Miben
segíthetek?- ülök le az asztalomhoz.
- Jó napot, ő itt a párom Nina Swartz
aki itt szeretné megtalálni álmai ruháját az esküvőnkre, én pedig Georg Listing
vagyok és én lennék az aki felszeretné kérni önöket, hogy azt a bizonyos
esküvőt megszervezzék - ültek le és várták h megbeszélhessék az esküvő
részleteit.