2013. november 23., szombat

Jó reggelt!:)

See you again
30. rész

Sötétedésre mi is oda értünk a házhoz. Bill először rossz helyen fordult le és a város másik oldalán lyukadtunk ki. A hosszú autóút után jól esően szálltunk ki a kocsiból és a táj mindenért kárpótolt minket.  A házról világító díszsorok lógtak le.

Kipakoltuk a csomagtartóból a két bőröndünket és az ajándékcsomagokat, majd felhordtuk őket a havas teraszra és a nappalin keresztül mentünk be.

- Megjöttünk- kiabálta Bill
- Fiam-áll fel Gordon és átvette a csomagokat
- Jajj, de jó titeket látni- jön Simone is ki a konyhából- aggódtam már és nem értünk el telefonon titeket
- Drága Bill a GPS mellett is rossz úton jött le- puszilom körbe őket
- Tom jobban tudja az utat na- teszi el a bőröndöket a lépcsőhöz
- Tudok segíteni valami? Nagyon jó illatok vannak
- Semmiben sem kell Drágám, menjetek fel nyugodtan, tegnap kitakarítottam a másodikon van a szobátok, Bill mutasd meg Neki!

Gordon segített felcipelni a holminkat és utána magunkra hagyott. A kis fakomódokba kipakoltam a ruháinkat.

- Remélem nem vagy teljesen fáradt- áll mögém Bill és belecsókolt a nyakamba
- Miért?- fordulok meg és átkaroltam a nyakát
- Tudod ide még nem hoztam lányt- a kezével megmarkolta a fenekem
- És?- harapok gyengéden az ajkába
- A vacsora még várhat- felkapott az ölébe és az ágy felé hátráltunk
- Gyerekek, gyertek enni-kopog az ajtón Simone
- Megyünk már- kiabáltam vissza- hát erre még várni kell Édes- adtam neki egy puszit és lesiettem a konyhába.
- Bill?- néz rám Simone
- Még szöszöl valamit, úristen, de gyönyörű konyha- torpanok meg az ajtóban
- Tom érdeme a többi pedig Billé- kezdi Simone 
- Tényleg?- lepődök meg
- Igen, először nem akartam elhinni, hogy vettek külön egy házat itt Németország egyik végében, de azt mondták ide minden karácsonykor el akarnak jönni és már évek óta ide járunk.
- Hát ez nagyon szép- ülök le a pulthoz.
- Anyának a legjobbat- toppan be Bill a konyhába és megpuszilja Simone-t
- Egyetek gyerekek- teszi le elénk a pultra a forró levest és tésztát
- Holnap segíthetek a főzésben?- kérdeztem
- Persze, korán reggel még elugrok a közeli boltba és utána neki is láthatunk
- Rendben- mosolyogtam

Vacsora után Billel elmosogattunk és csalatkoztunk a nappaliba Simonéékhez. Elbeszélgettünk, bármikor a szüleim kerültek szóba Bill udvariasan elterelte a szót és Simone sem hozta szóba a témát. Ők már hamarabb felmentek a szobájukba és nem sokkal később Mi is csendben felmentünk a legfelső szintre.

- Direkt a Tiétek a legfelső szint Tommal?- kérdeztem már az ágyban
- Igen, mert ha lent valami zajongás van fent tudunk aludni, Anya amúgy sem szeret nagyon lépcsőzni és neki teljesen megfelelt.
- Nagyon rendesek vagytok Velük, ez úgy tetszik- bújok hozzá
- Ez lesz a legjobb karácsonyod- csókol a nyakamba
- Az biztos- csókoltam meg

A másnap még több havat hozott és hideget. Simone Tomékért aggódott, hogy-hogy fognak eljutni ide, de miután beszéltek telefonon, már jobb kedvvel látott neki a főzésnek.
Amíg mi főztünk, addig Bill és Gordon kint a havat próbálta eltakarítani a feljáróról és a fészerhez próbáltak utat csinálni.

- De utálom a havat- jön be Bill és lecsapja a sapkáját a pultra
- Na, mi van? Nehéz a munka Drágám?- nevet Simone
- Ez csak jön és jön- bosszankodik- holnaptól Tom fog havat lapátolni
- Neki is kifog jutni a jóból ne aggódj- puszilom meg
- Azt hiszem, veszek egy forró fürdőt aztán jövök- indult meg a felső emeletre

A csöndet csak a kés hangja törte meg, ahogy hozzá ért a vágólaphoz és a tűz ropogása a kandallóba.

- Kérdezhetek valamit?- szólalt meg Simone több percnyi hallgatás után
- Persze, bármit
- Tegnap észrevettem, hogy érzékenyen érintett a család téma, baj van otthon?
- Ott nem lehet baj, ahol nincs is család- választoltam
- Nem muszáj róla beszélni, ha nem akarsz
- Annyira jó látni, hogy Ti ilyen családias hangulatban éltek, szerettem volna, ha az enyém is ilyen lesz, de általában Anyáék elintézték ezt egy teli bankkártyával és itt véget is ért
- Sajnálom kis Drágám- simogatja a karomat Simone- menj csak fel nyugodtan innen már megy Nekem is egyedül, Tomék is hamarosan megérkeznek
- Rendben- mosolyogtam rá és elindultam felfelé
- Hát te?- jön ki Bill a fürdőből
- Feljöttem készülni- dobom le a pulcsim
- Jól vagy? Kicsit szomorúnak tűnsz
- Semmi bajom- puszilom meg és bementem a fürdőbe

Megengedtem a forró vizet és kényelmesen elhelyezkedtem a kádban. Félóra relaxálás után kijöttem és egy szál törölközőben neki láttam ruhát keresni.

- Mit vegyek fel?- fordulok Bill felé
- Nekem jó vagy így is- les ki a telefonja mögül
- Kicsit huzatos lenne végig enni így a vacsorát- nevetek


Nagy nehezen kiválasztottam egy kötött felsőt és egy hozzá passzoló cicanacit és miután elkészültünk mindketten lementünk a nappaliba, épp időben, ugyan is Tom és Lina megérkeztek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése