Sziasztok! Meghoztam a történetem első részét, remélem tetszeni fog :) Írjatok megjegyzéswt :) Puszi, Szasza! (:

Dark Paradise

1. rész

Ha ma elkések tuti kinyír a főnököm- fut át a gondolat a fejemben. Igazi görény,de viszont a munka a legjobb, amit eltudok képzelni. Könyvkiadó cégnél dolgozom, a leghíresebb írók mind nálunk vannak és szívesen foglalkozunk kezdőkkel is. Gyorsan belebújtam a magas sarkúmba és már rohantam is az autómhoz. A belvárosban van az irodánk egy 20 perces autóút után már le is parkoltam a mélygarázsba és már mentem is a lifthez. Épp levágódtam a helyemre mikor kinyílt az ajtó és belépett a főnököm.

- Berger- kiabál rám- Már megint késett
- Elnézést uram, nem fog előfordulni többet
- Ezt már hallottam- néz megvetően- a futár hoz ma egy kéziratot szeretném, ha elolvasná és leírná a véleményét és hétfő reggel nyolcra az asztalomon legyen.
- Rendben. Más egyéb esetleg?- nézek rá
- Ne késsen el különben kirúgom, jó munkát- mosolyog negédesen és visszamegy az irodájába
- Úgysem rúg ki- néz rám Natalie- Te vagy a legjobb
- Idióta barom- forgatom a  szemem- Egyszer lesz saját kiadóm úgyis
- Remélem mert akkor én fogok elsőnek jelentkezni hozzád- nevet

Az ebédszünetet mindig a legjobb barátnőmmel töltöm. Van egy kedvenc olasz étterem ahova szívesen ülünk be, már 15 perce várom mire megérkezik.
- Na végre itt vagy- állok fel és puszilom meg
- Bocsi, de ügyféllel voltam és nehéz esetek nagyon. Fél óráig gondolkoztak azon kanári sárga vagy citromsárga legyen a díszítés.
- Komoly dilemma azt kell mondjam- nevetek fel- Rendeltem raviolit remélem jó lesz
- Mi ez a sietség?
- Tudod Rori nem mindenki a maga főnöke
- Én mondtam dolgozz nálam
- De én a könyveket szeretem tudod
- Igen de az a…- keresi a szavakat- idióta főnököd meg kikészít, hidd el jobb lenne egy saját vállalkozás
- Tudom, de mire belekezdek, fogalmam sincs. És ott a lakás is azt is fizetnem kell.
- Tudod, hogy engem nem zavarna, ha én fizetem a te részed
- Igen, de engem igen. Mikor érsz ma haza?
- Nem tudom még attól függ az 5 órási ügyfelem mikor végez- mosolyog

Az ebéd szünet után egyből siettem vissza az irodába és rögtön meg is jött a csomag amire nagyon vártam.

- Corina Berger?- áll meg előttem fiatal srác
- Igen- nézek rá és leveszem a szemüvegem
- Hoztam egy csomagot, alá kellene írni- nyújtja a papírt és gyorsan aláírom
- Köszönöm- veszem át és már kezdek is neki.

A munka végén, mint mindig én hagyom el utoljára az irodát. Könyékig túrok a táskámba mire megtalálom a kulcsot a sötét parkoló házba már majdnem elérem az autót mire hirtelen kikanyarodik egy autó és eltalál. A fejem a hűvös betonnak ütközött, szerencsére volt annyi eszem, hogy a kezemmel védjem a fejem. Nagy ajtó csapódásra lettem figyelmes, de felülni nem bírtam.

- Úristen, jól vagy?- térdel mellém egy napszemüveges baseballsapkás fiú
- Nem tudom- próbálok felülni
- Csak óvatosan- fogja meg a hátam- Hívjak mentőt? Rendőrt?
- Dehogyis- nézek rá- Csak a kocsimig akarok eljutni épségben
- Hazaviszlek ez a legkevesebb vagy be a kórházba
- Semmi szükség rá, nincs bajom, történt már máskor is ilyen csak szét kellene néznem néha
- Én vágódtam ki, mint egy hülye, gyere hazaviszlek- állít fel
- Jó isten- nézek le- a ruhám, hát ezt nem hiszem el
- Kifizetem, kifizetek mindent ami kell
- Nincs rá szükség tényleg. A táskám oda adnád?
- Persze- veszi fel- Hazavihetlek? Nem akarom, hogy így vezess
- Akkor megnyugszol végre?
- Mondjuk- mosolyog
- Akkor jó, menjünk.

Az autó úton csöndbe voltunk a rádió törte meg a csöndet csak, a srác halkan dúdolt a zenére és dobolt a hosszú ujjaival a kormányon. 20 perc múlva már a társasházunk előtt álltunk.

- Köszönöm szépen, hogy elhoztál- nézek rá
- Ez a legkevesebb, mit tehetek még érted?
- Semmit tényleg, nem haltam meg csak a ruhám és a cipőm lett tropa szerencsére a táskám nem, szóval nincs nagy gond, a horzsolások meg begyógyulnak.
- Kifizetek mindent tényleg- veszi elő a pénztárcáját
- Nem kell- tolom el a kezét
- Akkor legalább ezt fogadd el nyúl át hozzám és a kesztyűtartóból kivesz egy borítékot
- Nem kell pénz már mondtam- nyúlok a zárhoz és kinyitom a kocsit
- Nem pénz van benne, majd nézd meg ha beértél a lakásodba- mosolyog rám
- Rendben- veszem el- köszönöm a fuvart és ne aggódj megmaradok, jóéjszakát- mosolygok rá és elindulok befelé.

A lift csigalassúsággal haladt fel, egy társasházban lakunk Rorival a negyediken, ami néha áldás néha átok, nekünk van a legnagyobb teraszunk ez az előny  a hátrány, ha elromlik a lift és fel kell gyalogolni akkor az felér egy kardió edzéssel.

- Megjöttem- kiabálom amint kinyitottam az ajtót
- Na végre Corina Berger, hol voltál?- jön ki Rori- Jó isten mi történt veled?- döbben le- Megerőszakoltak?
- Dehogy- dobom le a táskám és belenézek a borítékba- Basszus Rori- ezt nézd- nyújtom át a borítékot.

Újra, újra, újra!

Sziasztok !

3 év kihagyása után újra hozzányúltam a bloghoz. Sok minden történt ezalatt a 3 év alatt, elvégeztem a sulit és most a ráképzést csinálom, mellette pedig a helyi kórházban is dolgozom műszakos nővérként. Sokáig nem tudtam írni a munka miatt és a mivel nem is otthon laktam, hanem a párommal a szüleinél, így szintén nem volt időm rá, de most már féléve külön lakunk a saját kis kuckónkban és maradt időm az írásra. Ha régen is olvastad a blogot akkor remélem újra fogsz majd! :) Kicsit másabb lesz, mint eddig volt, ugyanis nem csak egyedül fogom csinálni, hanem a legjobb barátnőmmel közösen, majd az aktuális bejegyzésnél láthatjátok ki is írta. Hirdessétek, hogy újra aktívak vagyunk! :)

Sok puszi, Szasza! (:

Once upon a time 1.rész! :)) Fogadjátok sok szeretettel a barátnőm történetét! :))

Once upon a time

1.    rész

Egy újabb nap, egy újabb lehetőség. Minden reggelemet ezzel a felirat elolvasásával indítottam ahogy kinyitottam a szekrényem és az aznapi ruhámat választottam ki. Mára úgy éreztem kicsit csinosabb leszek mint szoktam és ugy gondoltam felveszek egy fekete hátul hasított szoknyát egy krém színű inget és a krém színű cipőmet, ehhez illő táskával. A hajam begöndörítettem és hagytam h a testem vonalán lehulljon. A sminkem egy tussvonalbol, spirálozásbol és arcpirosítóból állt. Miután elkészültem beültem a kis kocsimba és el is indultam a munkába. Akkor még nem sejtettem, hogy ami ma rám vár az később az életemet fogja megváltoztatni.

-      szia, te már ilyen korán itt vagy?- léptem be az üvegajtón és köszöntem az üzlettársamnak.

-      szia, korán kidobott az ágy és jobbnak láttam ha bejövök és hozok egy pohár lattet,minthogy otthon szenvedjek még- mosolygott és odanyújtotta nekem a poharam.

-      hát ez egy remek ötlet volt tőled- vettem el Norinától és beültem az asztalom mőgé. Norina Hoffmann a legjobb barátnőm volt és a legjobb segítség mikor belevágtam abba, hogy megnyitom az első irodámat. Nehezen de beindult a vállalkozásom, amit részben neki is köszönhetek, így nem is találtam mást alkalmasabbnak rá h a társam legyen.

-      Mikor jön az első ügyfél?- néztem fel a magazinom mögül.

-      Fél 10re van beírva

-      Akkor addig legalább kivesézhetjük a hétvégédet- néztem sejtetően.

-      nem történt semmi- pirult el

-      Na mesélj csak- dobtam meg egy összegyúrt papirgalacsinnal.

-      Naaaa..ne máár- röhögi el a végét de végülis kinyögte- csak annyi történt h táncoltunk meghivott egy koktélra.

-      Persze ennyi…na mondjad tovább

-      Táncoltunk megcsókolt de tovább akart menni az meg nekem tudod h nem fér bele- mosolygott de látszott rajta h szomorú mert még nincs senkije mióta visszatért Hamburgba.

-      Nem fér bele? mi leszel te apáca?kit engedsz majd be a bugyidba?- röhögök mire ő is elnevette magát.

-      azt aki megérdemli- ábrándozott el- na de te csak ne beszélj vagy kihasználod a férfiakat vagy a sziánál tovább nem jutnak, tartós kapcsod se volt még- röhög

-      lehet de azota nem is estem pofára- mondtam majd vissza gondoltam arra a számomra fekete napként emlegetett estére.

Egy borús kissé hűvös márciusi este volt, amikor is barátnőmmel Sacha-val elindultunk bulizni. Nem ittunk túl sokat mert a buli pocsék volt így hazaindultunk. Hazafelé menet kitárgyaltunk mindent és mindenkit aznap este, nem is igazán figyeltünk amikor is leléptem a zebrára és egy kocsi épp időben fékezve de mégis eltarolva engem állt meg az utcán. Szerencsére nem történt komolyabb bajom mint egy enyhe agyrázkódás….testileg. Lélekben összeomlottam mikor is a férfi, akibe nem mellesleg bele voltam esve felajánlotta hogy hazavisz, ám a házamtól nem messze egy kisutcában állt meg ügyelve arra h senki se lásson minket és akaratom ellenére nekem esett és magáévá tett. Teljesen összeomlottam,csalódtam a férfiakban, és aznap este megfogadtam hogy amíg nem bizonyít nekem az akinek kellek, addig inkább vénlány maradok, minthogy nekem tartós kapcsolatom legyen.

-      Jó igaz – húzza a szája szélét- de most inkább készítsünk elő mindent mire az ügyfél jön-mosolyodott el

-      Jól van, meg hát a tegnapi nap folyamán felpróbált ruhákat se ártana visszapakolni- felálltam és hátra indultam a több száz ruha közé ami magától nem akasztódott vissza a helyére. - A papírokat intéznéd légyszi?- kérdeztem de a választ meg se várva már hátul rendezgettem a ruhákat.

Egyik ruha szebb volt mint a másik, és hát aki tündérmesében él az gyorsan elveszik a töménytelen ruha választása közepette, de erre voltunk mi, akik szerették volna ha azok a hölgyek akik hozzánk tévednek be a legtökéletesebben, legboldogabban, mint egy hercegnő úgy távozzanak. Egy óra múlva már kint voltam és a székembe pumpálva kifújtam magam.

-      Nem szeretem a rendetlen embereket- terültem el.

-      Ühhüm- emeli fel Norina a szemöldökét- Ki is az aki hetente tesz rendet a szobájába? Miközben a ruhák már szanaszét hevernek?- még fentebb már szinte a homloka közepén volt a szemöldöke.

-      Csöng- nevettem el magam majd kiegyenesedtem- Az üzlet az más, ez volt az álmom, ezt tökéletesen akarom csinálni ha mást nem is- húztam félre a szám.

-      Mást is tökéletesen csinálsz- jön ide hozzám

-      mit?

-      tökéletes barátnő vagy- mondta mire elmosolyodtam és megöltem. Ebben a „romantikus” pillanatban nyílt az ajtó és egy szerelmes pár lépett be az ajtón. A fél 10 ügyfél. Norina visszaült az asztalához én pedig erőteljes kézfogással, de barátságosan üdvözöltem őket és bemutatkoztam

-      Jó napot Ariana Berger vagyok ő pedig a társam Norina Hoffmann – mutatok Norira- üdvözlünk titeket a Märchen-ben Hamburg legelőkelőbb és leghíresebb esküvőszervezői üzletében. Miben segíthetek?- ülök le az asztalomhoz.

-      Jó napot, ő itt a párom Nina Swartz aki itt szeretné megtalálni álmai ruháját az esküvőnkre, én pedig Georg Listing vagyok és én lennék az aki felszeretné kérni önöket, hogy azt a bizonyos esküvőt megszervezzék - ültek le és várták h megbeszélhessék az esküvő részleteit.

Sziasztok!:)

Sajnálom, hogy tegnap nem jelentkeztem csak ez a karácsonyi készülődés lefoglalt, szerintem ez évről évre csak rosszabb lesz!:D
A "See you again"-ből egyenlőre csak ennyi van kész, de ma már hozni fogom az új sztori első részét!:) 

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Nektek!:))

Sziasztok, 58.rész!:)

See you again

58. rész

- Túl nagy a csönd Toméknál- néz ki Bill a nyitott terasz ajtón

- Szerintem csak alszanak- lapozok a könyvbe

- Leraknád azt a rohadt könyvet?- veszi ki a kezemből

- Biiiiill- nyúlok a könyv után

- Kellene mi?- lobogtatja előttem

- Add vissza- nyújtom a kezem

- Gyere el érte- hátrál a teraszhoz

- Annyira gyerekes vagy- forgatom a szememet

- Na nem kell?- vigyorog tovább

- Nem fogok ugrálni érte

- Ajh már- szomorodik el- úgy unatkozom

- Mihez lenne kedved?- megyek oda hozzá

- Hmm- karolja át a nyakam- kifekszünk a partra? Nincs kint senki sem

- Akkor induljunk is

- Tomékhoz menjünk már ááát, légy szíves

- Rendben- forgatom a szemem

- Szuper- vigyorog

Pár perc múlva már Tomék ajtaján kopogtunk.

- Nem nyitják ki- esik kétségbe Bill

- Alszanak, Bill ne nyaggasd már őket

- De én aggódom- nyit be- látod nem is zárták be, lehet kirabolták őket- indul be

- Biiiill ne már- megyek utána

Egyenesen a hálóba megy be, ahol az ajtóban megtorpan.

- Hoppá- vigyorodik el, amint meglátja Tomot és Linát, akik egymásba gabalyodva fekszenek- azt hiszem zavarok

- Azt hiszed?- néz rá Tom vigyorogva

- Nem akarok zavarni, de jöttök a partra?

- Szerinted most ez a legalkalmasabb idő, hogy ezt megkérdezd?- Lina

- Bill gyere már ki- megfogom a kezét és kezdem hátra felé húzni

- Ha azt mondjuk, hogy igen magunkra hagysz?

- Akkor ott tali- vigyorog és a nyakamba karolva végre elindult kifelé magától is.

- Bill és a kíváncsiság egy és ugyanaz- forgatja szemét Lina

- Már vártam mikor fog benyitni ide, van kedved lemenni?

- Mehetünk, jó lenne valami színt magamra szedni

Fél óra múlva már mind a hatan a parton feküdtünk és élveztük nap meleg sugarait és a hűsítő koktélokat.

- Bejössz?- áll fölém Bill

- Bill- teszem a kezem a szemem elé- összevizezel

- Bent is az leszel- vigyorog- Tedd le azt a könyvet aztán gyere be velem

- Jobb, ha bemész mielőtt berángat- sandít rám Lina a napszemüvege mögül

- Igaza van Linának

- Mindig- vigyorog Billre

- Na, gyere- nyújtja a kezét, megfogom és elindulunk a víz felé

- Nem tudok még mindig úszni- mondom

- Elég ha belém kapaszkodsz- kéz a kézben sétáltunk a vízbe

- Elfogok süllyedni

- Dehogyis még a nyakunkig sem ér

- Neked esetleg- nézek rá

- Ja, tényleg te kicsi vagy- vigyorog rám

- Haha- fröcskölöm le

- Beljebb megyünk?

- Azt kéne még, inkább menjünk vissza

- Jaj, ne félj már- megfogja a kezem és magához húzott

- Most mire készülsz?- karolok a nyakába

- Majd beljebb viszlek- lecsúsztatta a kezét a combomra és az ölébe kapott

- És ha elesünk?

- Nem fogunk- puszil meg

- Ne menjünk annyira be- szorítom még jobban magamhoz

- De ne fujts meg- nevet és megcsókolja a nyakamat- senki sincs a közelben

- De félek

- És mitől?

- Hogy elejtesz

- Nem foglak- markolja meg a fenekem

- De ott vannak még a cápák is

- Erre nincs cápa- húzza félre a fürdőrucimat- csak Te és Én

- Mit akarsz itt?- nézek rá

- Hm, hát itt biztos nem zavar meg senki minket

- Rossz vagy- csókolom meg

- Ezek mit csinálnak ott bent?- néz Lina felénk

- Kettőt találhatsz- fekszik Tom le mellé

- Jaj, most komolyan?

- Nem hittem volna, hogy Lili rávehető erre

- Hidd el sok mindent nem tudsz te a mi kis Lilinkről- vigyorodik el

- Most fogadok a többiek mind minket fognak cukkolni, amikor kiérünk- mondom már mikor elindultunk kifelé a vízből

- Fel se tűnt nekik- legyint Bill

- Pont olyan Lina meg Tom ja és Georgról ne is beszéljünk

- De jó volt nem?- vigyorodik el

- Jó- nyújtom rá a nyelvem

- Na, mi a helyzet vízibogarak?- vigyorog ránk Tom- jó volt a víz

- Olyan majom vagy- nyúlok a törölközőmért

- Majd ha a lányaiddal csinálják ezt Bill nem lennék a helyedben- Lina

- A lányaimmal senki nem fog csinálni semmit

- Szerinted

- Este benne vagytok egy partyban?- jön oda Georg

- Én benne- Bill- Lili?

- Felőlem is jó- ülök le a napozó ágyra- kend már be a hátam- nyújtom Billnek a naptejet

- Tom? Lina?

Egymásra néztek és egyszerre válaszoltak.

- Mehetünk.

- Szuper, akkor nyolckor gyertek hozzánk addigra elkészülünk- vigyorodik el és elindult a bungalójuk irányába 

Sziasztok!!:)) Itt az 57.rész!:) Nekem ez a kedvencem az összes közül:$

See you again

57. rész

Ott állnak az ajtó előtt és egymás ajkait ízlelgetik. Vadul túr Lina hajába és a lány még szorosabban karolja át a srác nyakát.

- Akarod?- suttogja Tom

- Igen- néz a szemébe.

Egyik lábával becsukja az ajtót és utána elkezdenek hátrálni az egyik szoba felé. Megállnak az ágy előtt, Tom óvatosan lehúzza a lány ruháján lévő zipzárt és leesik róla. Utána Lina veszi le a srácról a pólót és a nadrágját is kigombolja, kibújik Tom a cipőjéből és óvatosan hátralöki a lányt. Fölé hajol és megcsókolja, áttér a nyakára és egyre lejjebb halad, a melleinél elidőz egy kicsit és óvatosan benyúl a lány háta alá és kikapcsolja azt, majd egyszerűen eldobja a pántnélkülit a szoba egyik végébe. Végig csókolja a hasát és a bugyi vonaláig meg sem áll. Felnéz a lányra, aki a lepedőbe kapaszkodik és Tomra néz nagy szemekkel. Végig simítja az ujját óvatosan a bugyi vonala mentén és elkezdi csókolgatni a combja belső részét és lehúzza a bugyit óvatosan.

- Még mindig akarod?- hajol újra fölé

- Sosem akartam még ennél jobban

A srác elmosolyodik és egy pillanat alatt lehúzza magáról a boxert és behelyezkedik a lány lába közé és elkezdi szép lassan mozgatni a csípőjét, majd egyre jobban fokozza a tempót, a lány kezeit a feje fölé teszi és egymás kezét összefonják és együtt érnek fel a csúcsra. Zihálva fekszik le a lány mellé és utána a mellére húzza.

Nem szólnak egymáshoz. Tudták, hogy most semmi értelmeset sem tudnának mondani. Vágytak egymásra és vágyni is fognak mindig, tudták, hogy kötelék, ami köztük van nem fog megszakadni sohasem. A zihálás csillapodni kezd és átveszi a helyét a normális légzés, majd szép lassan álomba merülnek mind a ketten…

Másnap

A nap már magasan jár az égen mikor Tom mocorogni kezd és vele együtt Lina is.

- Jó reggelt- köszön Tom

- Neked is- néz rá félszegen Lina

- Hogy vagy?

- Úgy érzem, mintha átment volna egy tank rajtam

- Kérsz reggelit?

- Igen- fordul a hátára

- Akkor készítek valamit- felül és lehajol az alsónadrágjáért, belebújik és a konyhába elindul

A hűtőből kiveszi a tojást, elővesz egy serpenyőt és beleüti őket egyesével, majd miután megsül kiveszi őket és két tányérra pakolja. Tesz még hozzá zöldséget és két-két szelet pirítóssal egy tálcára pakolja a reggelit, tölt hozzá narancslevet és beviszi az ágyba a lánynak.

- Ennyit nem tudok megenni- ül fel és maga elé teszi a lepedőt.

- A fele az enyém- mosolyog és elveszi az Ő adagját- Jó étvágyat

- Neked is- iszik bele a narancslébe és elkezd enni

Percekig csak a villa koccanását a tányérhoz és a rágásuk töri meg a csendet és kint a víz, ahogy a bungaló falábainak csapódik.

- Köszönöm a reggelit- teszi vissza az üres tányért Lina

- Egészségedre- Tom feláll és kiviszi az üres tányérokat a konyhába, majd visszafekszik az ágyba

- És Te, hogy érzed magad?- néz rá Lina

- Remekül- mosolyog rá- soha jobban

- Én is ezt érzem

- Megbántad a tegnapot?

- Nem, nem hiszem, hogy meg kellene, akartam nagyon is akartam- süti le a szemét

- Én is, de nem tudom javítottunk-e vagy rontottunk a helyzetünkön

- Ezen már rontani nem igazán tudtunk

- Most mit szeretnél?

- Nem tudom

- Valami érzés csak van benned- csúsztatja ujját az álla alá és felé fordítja a tekintetét- Látom a szemedben

- Mit látsz?

- Hogy akarsz még mindig épp annyira, mint én téged

- De félek, félek, hogy megint megteszed, megalázol újra

- Bízz bennem- kérleli

- Nem megy, félek- szipog

- Akkor adj egy esélyt arra, hogy bebizonyítsam Neked

- Ha megadom és eldobod magadtól, akkor újra annak is esélyt adok, hogy eltaszíts magadtól még egy olyan fájdalmat nem fogok kibírni

- Nem tudnék még egyszer olyat megtenni Veled- hajol közelebb- Bízz bennem –suttogja a fülébe

- Tom…

- Kérlek- az orrát végig húzza az állcsontján és egy puszit lehel az ajkára.

- Befolyásolod a döntésemet ez nem ér- mosolyodik el egy pillanatra

- Ez a Kaulitz vonz erő- vigyorog- Ha nem akarnál akkor tegnap este nem történt volna meg az, ha nem akarnál akkor most nem reggeliztél volna itt, ha nem akarnál nem feküdnél velem itt, ha nem akarnál beszélgetnénk erről, és legutolsó sorban nem engednéd, hogy itt csókolgassalak- ad egy finom csókot az ajkára

- Én is érzem, de értsd meg félek

- Hol van az a belevaló üzletasszony, aki elvarázsolt engem?

- Eltűnt mikor elhagytál.

- Újra. Vissza. Akarom. Kapni. - nyomatékosít meg minden szót- Adj egy esélyt

- De nem tudom onnan folytatni, ahol abbahagytuk, idő kell hozzá, hogy újra visszakapd a bizalmamat

Felcsillant a szeme.

- Mindent megteszek, hogy újra megszerezd, csak hagyd, hogy tényleg megpróbáljam

- Hagyni fogom Tom- néz fel rá

Óvatosan két keze közé fogja a lány arcát és megcsókolja, majd a kezét lecsúsztatja a lány meztelen hátára és magára húzza.

- Életed legjobb döntését hoztad most meg Kedvesem- elmosolyodik és maga alá gyűri a lányt.

Jó reggelt, 56.rész!! :))

See you again

56. rész

- Valami van itt a levegőben- néz Bill a tánctér felé

- Mire gondolsz?

- Nézd csak- mutat a tánctérre, ahol Lina és Tom együtt táncoltak

- Hűha, mégis csak lesz valami köztük?

- Szerintem már belefáradtak az állandó viaskodásba

- Jó lenne újra egynek látni őket- sóhajtok

- Hiú ábránd…

- Mekkora bunkó vagy- csapok a karjára

- Auuh- kap oda

- Érzéketlen vagy

- Vond vissza- hajol közelebb

- Ugyan miért tenném?

- Mert tudod, hogy nem vagyok az- ad egy enyhe csókot

- Talán nem- harapok az ajkamba

- Nem akarsz hazamenni?- tűr egy tincset a fülem mögé

- Még csak most jöttünk

- De nem bírok magammal

- Türelem- simítok végig az arcán

- Akkor még hozok egy kört- áll fel

- Olyan meleg van- ül le egyből Lina Bill helyére- nincs valami innivaló?

- Bill most hoz, milyen piros vagy- vigyorgok

- Ne is mond- legyint- ezer éve nem éreztem magam ilyen jól

- Ráadásul Tommal…

- Aj, Lili… most így tetszik, nem tudom mi történt velem, de annyira jól érzem magam

- Meg is jöttem- teszi le Bill a koktélokat, nekem pedig a narancslémet

- Kezdem megutálni a narancsot- nézek rá

- Tánc?- nyújtja a kezét én pedig szó nélkül megfogom és elkezdünk a zene ritmusára mozogni.

A sok tánc és Billnek a sok koktél hatására hamar álom jött a szemére, így a többieket otthagyva elindultunk vissza a kis bungalónkba.

- Rég éreztem már magam ilyen jól- mozog Lina a pult mellett

- Rég láttalak felszabadultnak- mosolyog rá Tom és a könyökére támaszkodik

- Rég volt okom rá

- Sajnálom- süti le a szemét

- Nem csak miattad mondom- mutató ujjával felemeli a fejét az állánál fogva

- Hanem?

- A miénk viharos szerelem, mindjárt jövök- indul el a mosdó irányába a lány faképnél hagyva Tomot, aki maga elé meredve áll

- Táncolunk?- áll elé egy lány

- Nem- mondja és rá sem néz

- Biztos?- lép közelebb

- Mondom, hogy nem! Süket vagy talán?- kiabál rá és elindul a mosdó irányába és várta, hogy a lány kijöjjön, de nem jött.

Sokan bementek és jöttek ki, de Linának még nyoma sem volt. Vett egy mély levegőt és elhatározta magát. Benyitott. Bent egy árva lélek sem volt, elindult a WC-k között és egyenként benyitott, de sehol nem látott senkit. Elérkezett az utolsó két WC-hez először a jobb oldaliba nyitott be, majd a balba, ahol megtalálta Linát a WC mellett.

- Lina- hajol le hozzá és felemeli

- Tom- nyöszörgi élettelenül

- Mi történt?- a kezében előre vitte a csapokhoz és felültette a pultra és neki támasztotta a falnak és hideg vízzel kezdte az arcát megmosni

- Bejöttem ide és épphogy eljutottam a mosdóig utána pedig rosszul lettem és nem tudtam már kimenni többet

- Még jó, hogy bejöttem

- Igen- dől neki a hideg falnak

- Rosszul vagy?

- Kicsit émelygek

- Gyere kimegyünk- lesegítette a pultról és a kezében vitte ki a friss levegőre egészen a partig és ott ültek csendben.

- Jobban vagy már? - szólal meg Tom félórával később

- Igen, csak nagyon másnapos leszek attól félek

- Örülj, hogy nem történt nagyobb bajod, bele sem merek gondolni mi lett volna, ha nem én talállak meg…- szörnyed el

- Aggódtál értem?- néz rám

- Igen- néz a szemébe

- Miért? Már nincs közöd hozzám

- Ennek nincs ahhoz köze én még mindig…- akad el

- Te még mindig micsoda?- keresi a tekintetét

- Nem tudtam szabadulni Tőled soha azoktól az emlékektől, amiket együtt éltünk át, amiket megtanultam a kapcsolatunk alatt, miután megtettem azt utána jöttem rá mennyit és kit is veszítettem el…

- Utólag mindig okos az ember, de azóta sem értettem miért tetted, mit rontottam el, hogy ehhez folyamodtál?- néz rá könnyes szemmel

- Ne sírj- törli le a könnyeit- magam sem tudom, nagyon hülye voltam és nem lehet arra fogni, hogy mennyit iszom vagy mennyit nem. Nekem is fájt és fáj is, hogy én rontottam el, mikor megtudtam, hogy újra találkozunk féltem attól,  hogy  valaki más oldalán látlak boldognak… más szerez neked örömet máshoz bújsz, mást csókolsz… Már a puszta gondolat is fáj, ha erre gondolok.

- Azt hittem így is lesz. Új ország új emberek, de sajnos a fájó emlékeket nem tudtam itt hagyni, minden éjjel előjött valamilyen formában, egy időben Lili tanácsára eljártam egy pszichológushoz, hátha jobb lesz, kis időre jobb is lett, de utána már nem jártam el, ahogy elértem ezt a szintet és összeomlottam, mint egy kártyavár.

- Szerintem sosem fogom megbocsájtani magamnak, amit tettem.

- Elindulok vissza- áll fel hirtelen a lány, de abban a pillanatban össze is csuklik

- Gyere- Tom alákapott és a stégig vitte a kezében- jössz egyedül vagy vigyelek?

- Tegyél le.

Tom szó nélkül megtette és miután a lány belebújt a magas sarkújába elindultak. Csendesen tették meg az utat a bungalójukig, a cipő kopogása és a víz hangja törte meg csendet. A ház elé érve Tom előre engedi a lányt, aki figyelmetlensége miatt majd felbukott a küszöbben.

- Hoppá- kap utána Tom

- Megvagyok- kapaszkodik a vállába

- Most már igen- mosolyog rá.

Az ajkuk vészesen közeledett egymáshoz, Tom kisöpört egy kósza tincset a lány szeméből és egy apró puszit lehelt a szájára, majd felegyenesítette és szorosan magához húzta. Az egyik kezével a derekát fogta meg a másikkal pedig a tarkójához tette és közel húzta magához és megcsókolta.