See you again
43. rész
Lina ígéretéhez híven öt percen belül ott is volt és
elindultunk. A baloldalon az én barátaim és rokonaim ültek Anya és Apa egymás
kezét fogta és mosolyogva néztek rám, Norina pedig rendes koszorúslány módjára
szórta a virágokat előttem.
Billre néztem utoljára, tudtam, hogyha először
ráemelem, a tekintetem onnantól kezdve nem érdekel, hogy ki van ott vagy ki
nem.
Az Atya köszöntött minket és neki látott az esküvői
szokásos szövegnek. Az igenek elhangzása előtt még Tom odanyújtotta a gyűrűket.
- Jól
meggondoltátok?- néz ránk felváltva és mielőtt teljesen elröhögte volna magát
átnyújtotta a gyűrűket és végre hivatalosan is egybekeltünk.
Az esküvő után jött a fogadás és a lakodalom. Sajnos
annyit nem táncolhattam mindenkivel amennyit akartam, mert Bill folyton
féltett, hogy nem lesz-e valami probléma.
A nászutat sem mertük megkockáztatni, bár én még talán
benne lettem volna, de Bill… rosszabb volt, mint én amikor rám jött az öt perc
hiszti roham naponta.
Bill bevásárolni ment Tommal én pedig Linát vártam,
hogy elmenjünk nézni még egy két holmit. A gyerekszobában pakoltam össze mi az
amire szükségem lehet, mikor éreztem, hogy erőssebben fáj a hasam, mint
szokott…
-
Megjöttem- kiabál Lina lentről és elindult felfelé
- A
gyerekszobában vagyok- válaszoltam és leültem a fotelbe a hasamat fogva
-
Indulhatunk?- jön be- Jól vagy?
-
Nagyon fáj a hasam és azt hiszem elfolyt a magzatvizem is
-
Akkor te szülni fogsz- néz rám falfehéren
-
Remek megállapítás és ha most nem indulunk el azonnal, akkor itt fogok a szoba
közepén.
Segített felállni és kimenni a kocsihoz.
-
Lélegezz- nézett rám- ki be ahogy gyakoroltátok
- Te
meg inkább az útra figyelj beakarok érni még egyben
- Bill
merre van? Eddig mindig otthon volt
-
Vásárolni Tommal
-
Akkor felhívom őket, ha beértünk
- Vagy
inkább én- kezdtem tárcsázni, de hiába- nem veszi fel
A kórházba mire beértünk a fájások egyre rosszabbak
lettek. Bevittek egy szobába őt rám adtak egy hálóinget és vártuk, hogy
megkezdődjön a szülés. Lina már félórája a termen kívül volt, mikor egyszer
csak nyitódott az ajtó és Bill belépett.
- Itt
vagyok Drágám- ad egy puszit a homlokomra
-
Végre- szorítom meg a kezét
- Hogy
állunk?- néz az orvosra Bill
-
Egész jól, még egy két centi tágulás és aztán belekezdünk
-
Merre voltatok?- kérdezi Lina Tomot kint a szülészet előtt
-
Vásárolni, de Bill telefonja le volt halkítva én meg nem is figyeltem az
enyémre
-
Okosak vagytok- forgatja a szemét
-
Mióta vagytok itt?
- Egy
órája
-
Akkor hamar meglesznek- vigyorog
-
Remélem
- Bill
a gyereknevekről magyarázott nem jutottak még semmire se
-
Dehogynem, az egyik Lara lesz a másik pedig Norina
Két óra vajúdás után végre megszülettek. Sajnos Bill
nem bírta az egészet végig nézni, mikor meglátott egy kis vért összecsuklott és
az egyik nővérke vitte ki a folyosóra.
Minden elvégeztek rajtuk, amit csak lehet és utána
végre odafektették mindkettőt hozzám és Bill is bejött.
-
Annyira édesek- szipogok- el sem hiszem, hogy itt vannak
-
Büszke vagyok rád nagyon- ad egy csókot és a gyerekekre nézett- Üdv a
nagyvilágban Lara és Norina Kaulitz.
Öt napon belül el is hagyhattuk a kórházat. Bill kezdő
apuka létére mindenben segített és az esti fürdéseket is Ő csinálta végig.
-
Fáradt vagyok- fekszem be Bill mellé- a lányok végre alszanak
-
Legközelebb én kelek fel hozzájuk- puszil meg
- Min
dolgozol?- nézek a laptopjára
-
Kiadó helységeket nézek
-
Mire?
-
Elkezdett valami körvonalazódni a fejemben
- És
micsoda?
- Még
nem mondom el- vigyorog- előbb el kell döntenem tényleg akarom-e- teszi le a
gépet az éjjeli szekrényre
-
Ahogy akarod- ásítok és az oldalamra fordultam
- Mennyire
vagy fáradt?- csókolja a nyakam
-
Mennyire legyek az?- fordulok felé
- Egy
kicsit most foglalkozz velem is- fekszik be a két lábam közé
- El
is felejtettem, hogy te vagy a harmadik gyerekem- nevetek fel és megcsókoltam
már a pólómat húzta fel mikor elkezdett sírni az egyik baba aztán a másik is
- Ohh-
fekszik mellém
-
Menni kell- bújok a pólómba és állok fel
-
Maradj csak- indul el
-
Inkább segítek
Én felvettem Norinát Bill pedig Larát és körbe- körbe
mentünk, addig amíg újra el nem aludtak. Utána pedig visszamentünk és végre
egymásra is jutott egy kis időnk.
Lina és Tom aznap este pedig egy romantikus vacsorára
mentek. Tom mindent megrendezett előre és alig várta, hogy végre eljöjjön az
este vége amire nagyon készült. A
desszert után pedig elindultak sétálni a parkon át és beszélgetni kezdtek.
-
Ideges vagy?- kezdi a lány
-
Miért? Nem- tördeli a kezét
-
Sosem szoktad tördelni a kezed- áll elé- szóval?
-
Kérdezni akarok valamit
- Na,
hajrá várom
-
Hozzám jössz?- mondja ki váratlanul a kérdést
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése