Jó reggelt, 42.rész!:))

See you again

42. rész

- Szerintem rólad van szó- bök oldalba Lina

- Mit akarhat?- nézek rá ijedve

- Menj ki és megtudod

- De nem merek

- Beszari- megfogta a kezemet és elindultunk kifelé.

 Ő megállt Tom mellett én pedig Billhez sétáltam egyből és megcsókolt. A közönség nagy ovációzásba kezdett, és amin elhalkultak beszélni kezdett.

- Lilien Müller- térdel le- most, hogy hamarosan első születendő gyermekünket várjuk, hozzám jönnél feleségül?- kinyitotta a dobozt és egy köves gyűrű csillogott rám

A stadionban csend lett, egy pisszegést sem lehetett hallani.

- Bill…- kezdtem mire felállt- Igen, hát persze, hogy igen- ugrok a nyakába

A közönség nagy ovációzásban tört ki és Gustav is elkezdte ütni a dobokat. Linával lejöttünk a színpadról és a fiúk eljátszották az utolsó dalukat. Egyikük sem vallotta volna be, de könnyes szemmel jöttek le.

A hónapok teltek és a pocakom is úgy gömbölyödött egyre jobban. Épp a negyedik havi vizsgálatra mentünk, felfeküdtem az ágyra és a doktor rám nyomta a hideg zselét és elkezdte az ultrahangos vizsgálatot.

- Azt hiszem látok valamit és hallok is- kezdte

- Mit?- kérdezte aggódva Bill- Beteg? Baja van?

- Nyugodjon le- nézett rá-  A szívhang, nem egyet, hanem kettőt hallani és ha jól megnézik a monitort- mutatja- akkor látni is, hogy nem egyedül van, ikreket vár- mosolyog rám

- Tényleg?- könnyezek be

- Igen, bár azt még nem tudjuk megmondani, hogy milyen neműek nem akarják magukat megmutatni

- Már megijedtem- ül le Bill a mellettem lévő székre

- Érez valami furát mostanában?

- A nagy éhségen kívül és mostanában már nincs annyi rosszul lét

- Akkor rendben van minden

- Miért nem látta eddig a másik babát?- Bill

- Valószínűleg nem vizsgáltuk át alaposan a képet, de nyugodjanak meg mind a kettő baba egészséges lesz- mosolygott bíztatóan

A babák a hónapok alatt egyre többet mozogtak és ez igencsak megnehezítette a költözést, amit Bill a fejébe vett. Először Tommal beszél erről és utána avattak be minket ebbe. Két hét sikertelen keresés után végre megtalálta „álmai házát” ahogy Ő fogalmazta és épp odatartottunk menni.

Hamburg külvárosi részébe tartottunk. Itt a házak már nem olyan sűrűen álltak egymáshoz közel.

- Min gondolkozol?- néz rám a kereszteződésben

- Csak úgy- vonok vállat- Biztos elakarsz költözni? Tudom, hogy szereted a házat

- De az nem ideális egy családi háznak, azt szeretném, ha erről nem tudnának sokan

- Nem értelek Bill- rázom a fejem- várost vagy esetleg országot nem akarsz váltani?

- Gondolkoztam már azon is

- Komolyan?

- Komolyan

- És mire jutottál?

- Amerika bár az messze van és Anyáéknak is rosszul esne, ha nem láthatnák a gyerekeket

- Én itt akarom felnevelni őket- fogom meg a hasam

- Az lenne a legjobb- mosolyog rám

Lassítani kezdtünk és megálltunk egy hatalmas ház előtt. Kiszálltunk és odamentünk az előtte álló ingatlanügynökhöz Ő pedig körbemutatta a lakást és legvégén pedig az udvart, magunkra hagyott és visszament a házba, hogy megbeszéljük a dolgokat kettesben.

- Hogy tetszik?- csillog a szeme

- Nagyon tetszik, bár fura, hogy nagyon semmi sincs a közelbe

- Autó az van- legyint- itt nyugodtan lehetünk, a szomszédok is messze vannak

- Úgy látom már döntöttél Nélkülem is- mosolygok rá

- Én nagyon szeretném, de ha neked nem tetszik még sokkal többet is végignézhetünk

- Tökéletes lesz ez- csókolom meg

- Amúgy Tomnak is megmutattam, neki csak ez tetszett

- Akkor meg is találtuk a közös házunkat

A költözés, a babavárás és az esküvőmegszervezése egyszerre nagyon megterhelő volt. Mindenki kivette a részét benne, persze Linának csak az esküvőt hagytuk meg, akit le sem lehetett lőni a nagy ötleteivel. Az ikreket júliusra vártuk és addigra már össze szerettünk volna házasodni és a házat is rendbe hozni, hogy minden megfelelő legyen.

Simone, Gordon, Georg és Gustav is mindennap jöttek és segítettek pakolni nekünk.  Az utolsó dobozokat zártam le Bill szobájában mikor Tom jött értük fel.

- Fel ne emeld- tol el a dobozoktól- Bill meglát és elkezd hisztizni- veszi el előlem a dobozt

- De ebben alig van valami

- Ismered Billt, inkább gyere Te is, mert indulunk nemsokára

A ház nagy részét kipakoltuk csak a bútorok maradtak részben. A ház elrendezésében viszont nem igen értettünk egyet Billel. Tom inkább röhögött rajtunk és azon, hogy mennyire szerencsétlenek vagyunk így együtt.

Az esküvő előtti héten kezdtünk kicsit idegesek lenni. A babák fokozott aktivitást mutattak és volt mikor felkelni sem nagyon tudtam annyira rugdostak.

Az esküvőnapján hétágra sütött a nap. Az egyik hotelben láttunk neki a készülődésben, amihez a templom nagyon közel volt.

- Úgy nézek ki, mint egy nagy fehér golyó- nézem magam a tükörben már teljesen felöltözve

- De a legszebb fehér golyó- mosolyog Lina

- Bill meg sem tud, majd szólalni- Simone

- Azért remélem az igent kitudja, félek- nézek kétségbe esetten rájuk

- Akkor öt percen belül felejtsd el, mert kezdünk és semmi baj nem lesz- ölel meg Lina- Billt a helyére állítom és utána jövök értettek.