See you again
54. rész
- Már
mindenhol kerestelek- bukkan fel Tom a padlás ajtóban- mit csinálsz Te itt?-
mászik be
- Csak
keresgettem ezt azt- dobtam vissza gyorsan a meghívót
- Jó
sok kacat van itt
-
Eléggé, de egyiket sincs szívem kidobni
- Majd
a fejetekre szakad egyszer- nevet
-
Viccelsz? Bill már azon gondolkodott épített kint egy fészert ezeknek külön..
-
Inkább vesz még egy házat, mint hogy kidobjon innen bármit is
-
Akárcsak a ruháinak- nevetek fel
-
Lejössz? Hoztam kaját.
-
Persze, menjünk
Csendben
lementünk és Tom a dobozokból kitálalta az ételt a tányérokra.
-
Bort?- emeli fel az üveget
- Nem
lehet
- Egy
picit?
-
Maximum egy pohár, de azt sem lenne szabad
- Kell
a jó hangulat, tiszta depis vagy- önti teli a poharamat
- Nem
megy… Folyton az van a szemem előtt, hogy látom őket csókolózni és lehet máskor
is volt ilyen köztük
- Nem
volt, de tényleg. Billel beszélgettem erről és nekem tudod, sosem hazudna
-
Tudom- turkálom az ételt- Mi volt ma bent?
-
Semmisem, Bill elmagyarázott mindent és egyedül is meg tudtam oldani a dolgokat,
nem akartalak zavarni, és mondta, hogy ma Berlinben alszik mégis
-
Szuper…
- Azt
akartad, hogy hazajöjjön?
-
Akartam, nem akartam magam sem tudom- ittam bele a boromba és szép lassan
lement egyszerre az összes
- Még,
hogy nem akarsz inni- nevet fel és öntött egy újabb pohárral
-
Igazából nem tudom mit akarnék mondani neki, kedvem lenne pofon csapni és
hozzábújni is egyszerre
-
Ebben a sorrendben meg is felelne
-
Örülök, hogy Te ilyen fogod fel a dolgokat- mosolyodok el
- Muszáj,
különben megbolondulnék
-
Akkor én már teljesen az vagyok
- Te
és Bill összetartoztok ez biztos, most, hogy ez a ribanc bebolondult nem az Ő
hibája, ne szólj közbe!- emeli fel az ujját- Kirúgta oké már eddig is ki
kellett volna, de nem tette meg, most már csak újra meg kell bocsátanod neki
- Csak
nehéz
-
Szereted nem?
-
Tudod, hogy nagyon
-
Engedd el a büszkeségedet
-
Mióta vagy Te ilyen bölcs?
-
Mindig az voltam- húzza ki magát
- Azt
hiszem felmegyek- állok fel, de meg is kapaszkodtam, mert megszédültem
- Jól
vagy?
- Csak
lehet sok volt egyszerre ez a bor, de lefekszem aludni és semmi bajom sem lesz
-
Felkísérlek
- Úgy
érzem magam, mint valami szerencsétlen, de komolyan- indulok felfelé
- Az
is vagy valamennyire- nevet mögöttem
-
Vicces vagy, remélem a mosogatás is ennyire tetszeni fog- vigyorgok rá
- Vagy
majd megvárom, míg jobban leszel és elmosogatsz
- A
kedvességedet szereti benned mindenki
-
Tudom, jobban vagy már?
-
Igen- ásítok
-
Akkor jóéjszakát és ha rosszul vagy akkor kiálts
Felnevettem.
- Jó
éjszakát Tom- becsuktam magam mögött az ajtót és bementem a fürdőbe, tudtam,
hogy ha lefekszek akkor újra előtör belőlem a szomorúság és Bill hiánya,
befeküdtem az ő ágyrészére és úgy aludtam el.
Másnap…
A nap már magasan járt az égen mikor felkeltem.
Letusoltam és most, hogy nem jelentkezett semmi rosszul lét vidámabban láttam
neki a napnak. Kisminkeltem a hajamat pedig lófarokba kötöttem a kinti hűvös
idő miatt pedig felvettem egy fekete cicanacit egy nagy kötött pulcsit és egy
lapos talpú csizmát.
Tom már nem volt otthon mikor lementem és Lina is aludt
még. Ittam egy reggeli teát és közben összeírtam a bevásárló listát és
elugrottam a közeli szupermarketbe utána pedig hazamentem és elkezdtem
kipakolni a bevásárolt holmikat. A hűtőbe pakoltam be utoljára mikor ajtó
csapódást hallottam és pár lépés után valaki ledobta a holmiját a csempére.
-
Szia- köszönt Bill
-
Szia- néztem fel rá és becsuktam a hűtőt
-
Beszélhetünk most már?
-
Persze- indultam el a nappaliba és leültem a kanapéra, Bill pedig mellém
-
Gondolkoztál már mi lesz velünk?
- Igen
- Mire
jutottál?
-
Arra, hogy akármilyen idiótaságot is csináltál én még mindig ugyan úgy
szeretlek és nem rúgnám fel a lányok életét sem avval, hogy szétvalljunk, nekem
jobban fájna, mint nekik- nézek rá
- Jaj
Lili- ölel át- sajnálom- néz rám- nagyon szeretlek- csókol meg
-
Hiányoztál már
- Te
is nekem- támasztja homlokát az enyémnek
- Van
egy jó hírem- vigyorodok el
-
Micsoda?
- Lesz
még egy babánk
- Ez
csodálatos- csókol meg- remélem most egy fiú lesz- húzza ki magát
- Az
még később derül ki- nevetek fel
-
Tudom, most már tapasztalt családapa vagyok
-
Igen, teljesen
- Nem
kell az irónia- nyújtja rám a nyelvét
- Nem
annak szántam, talán csak egy kicsikét
- Mert
gonosz vagy- puszil meg
- Látom
szent a béke- mosolyog ránk Lina
-
Teljesen- húz magához Bill
-
Örülök neki- önt magának kávét
-
Hello- jön be vigyorogva Tom, majd utána Gustav és Georg is
-
Sziasztok- köszönnek
- Te,
hogy- hogy ilyenkor itthon?- csodálkozom
-
Támadt egy ötletem- néz rajtunk végig vigyorogva
-
Ezektől az ötletektől szoktam a falra mászni- támaszkodik Lina a pultnak
- Jó a
hálóinged- vigyorog rá Georg, mire a lány összehúzta maga előtt és Tomra
figyelt mindenki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése