Sziasztok, 40.rész!:)

See you again

40. rész

Eljött a szerda is. A turné utolsó állomása. Mindenkiben vegyes érzések kavarogtak, mindenki szeretett volna már hazamenni, de maradtak is volna ugyanakkor.

A megbeszélések, a hangpróbák, a hangulat, ami mindenkit magával ragadott egy-egy koncert alatt hiányozni fog sokaknak.

Az utolsó hangpróba rendhagyóra sikeredett. Egy hatalmas tortát gurítottunk be, és mint egy nagycsalád mindenki leült ahol helyet talált és felidéztük a legszebb, legrosszabb, legviccesebb pillanatokat, amik örökre az emlékezetünkbe véstünk.

A koncert után a szokásos pakolás megkezdődött. A kamionok már készen álltak arra, hogy hatalmas utat tegyenek meg Németországig. A fiúk is elkészültek és beültünk a buszba utoljára. A határ előtt még megálltunk és a fiúk feltankoltak mindenből és neki láttunk a több mint nyolc órás útnak. Elhelyezkedett mindenki a megszokott kis foteljában és neki láttunk kibeszélni a turnét.

Az öröm, hogy holnap már a saját ágyukban hajthatják fejükre és a családjukkal, szerelmükkel lehetnek mindenkit feldobott, de ugyanott bujkált a szomorúság is, hogy most egy jó darabig nem lesz ilyenben részük.

Hónapok múlva…

A turné utáni napokban Tomot és Linát alig lehetett szétválasztani. Minden egyes percet együtt töltöttek és nem mentek a másik nélkül sehová. Tom szerelmi vallomása után megváltozott kettejük között minden. Ha a lánynak dolgozni kellett menni, Tom sapka és napszemüveg mögé bújt és ment a lánnyal mindenhova.

Mi pedig Billel a költözésnek láttunk neki. Először a ruháimat kezdtük összepakolni, ami igencsak nagydolog volt, Ryan röhögve nézte, hogy mennyit szenvedünk vele. Miután megvolt mindent elhordtuk hozzájuk és a nagyobbik gond csak itt kezdődött. Bill egyik ruhájától sem fértek el a szobámba az én ruháim és egyéb holmim, így az egyik vendégszobába rendeztünk be ideig lesen egy gardróbot.

Furcsa volt a fiúkkal lakni, de egyben a világ legjobb érzése. Most, hogy volt egy kis pihenő Anyáékat is meglátogattuk kint. Gyomor ideggel vágtam neki az útnak és addig el sem múlt, amíg újra nem értünk német földre.

A pihenő után jött egy kisebb ázsiai turné. A fiúk és én sem jártam még eddig ott, de pár hét alatt rá is jöttünk, hogy az ott főzött ételek nem nekünk valóak…

Teltek a napok, hetek, hónapok és évek és a fiúk egyre sikeresebbek lettek, de valami mégis hiányzott nekik. A sok utazás és koncert egy idő után már rossz főleg, ha távol vagy a szerelmedtől és a családodtól.

A fiúk elutaztak egy hétre „csapatépítés” néven. Addig mi Linával ketten maradtunk a hatalmas nagy házban. Ami nem feltétlen volt rossz. Arra a hétre Lina lepasszolta a munkákat a kollegáinak és együtt voltunk egésznap a bolttól messzebb nemigen mozdultunk ki. Lent a nappaliban feküdtünk a hatalmas fekete bőrkanapén és néztük a sorozatokat egésznap és kajáltunk amennyi csak belénk fért.

- Tommal nem beszéltetek még az összeköltözésről?- néztem rá

- De, csak nem jutottunk semmire se

- Az mit jelent?

- Mindketten mást akarunk

- Ez nem lep meg nevetek

- Szeretnék itt lenni, de a holmim nélkül nem jövök, nekem kell a megszokott kis kuckóm

- És itt nem lehet olyanod?- de kérdésre nem vártam meg a választ, az aznapi kaja adag, ami lement a torkomon most vészesen közeledett fel és épphogy csak beértem a fürdőbe.

- Jól vagy?- szalad utánam Lina

Mikor már biztos voltam benne, hogy teljesen megszabadultam mindentől, ami bennem van, kiöblítettem a szám és leültem a kád szélére.

- Szerintem túl sok volt a kaja, főleg az édesség, Billnek a kétheti cukor adagját nyomtam le a torkomon

- Biztos csak ez a baj?

- Persze

- Nem lehet, hogy terhes vagy?

- Jaj, dehogyis- állok fel, de meg is kapaszkodtam, mert megszédültem

- Máskor is így érezted magad, mikor rosszul lettél azt mondtad

- Akkor sem egyből arra gondoltam és most tél is van, lehet influenza simán

- Csak, hogy emberek között sem mozgunk

- Nem baba az biztos, a doktor nem kecsegetett túl jó eredményekkel, hónapokkal ezelőtt tudod

- Véletlenek lehetnek, védekeztek?

- Lina!!! Hagyjál már- indulok ki

- De most komolyan

- Hát… szoktunk- kezdtem összeszedni a szemetet

- Nem volt meggyőző

- És ti?

- Én gyógyszert szedek, de Te azt sem ugye?

- Nem- sóhajtok

- Akkor meg simán lehet

- Miért kell bele látnod ezt?

- Te nem szeretnél?

- De, szeretnék

- Akkor holnap pisilj egy tesztre a fiúk csak délután jönnek meg, addig megcsinálunk egyet jó?

- Úgysem hagysz békén ugye?

- Nem igazán- vigyorog

- Akkor jó- sóhajtok- reggel veszünk a patikában amúgy is vásárolni kell menni

- Benne vagyok, akkor írok egy listát, amíg pakolsz- indul ki vidáman a konyhába

- Persze az enyém a koszos munka!- kiabáltam utána

Aznap hamar kerültem ágyba a délután rosszul lét kikészített és egyedül akartam maradni a gondolataimmal. Ott feküdtem a hatalmas szobába egyedül az ágyban és azon gondolkoztam milyen lenne, ha…

Másnap kissé idegesen és rosszul keltem fel a tegnapi hányinger nem nagyon akart elmúlni, de Linának nem tettem említést a dologról. Megvártam, míg Lina megreggelizett és utána neki indultunk a városnak. Az egész napot eltöltöttük és mikor hazaértünk Lina egyből a fürdőbevitt a tesztekkel együtt. Vettünk öt különfélét és addig ott állt az ajtó előtt, amíg mindegyiket el nem végeztem, utána vártunk az eredményre, de aközben megjöttek a fiúk és nem akármilyen hírrel….