51. rész!:) Jó olvasást! : )

See you again

51. rész

Hétfőn Bill elment dolgozni Lina pedig a cégéhez ment be, én pedig a gyerekeket elvittem és utána gyorsan elkészültem otthon és Tommal együtt elindultunk az orvoshoz.

- Lina nem kérdezte, hogy hova megyünk ketten?- kérdezte az autóba

- Elment már reggel hamar

- Elfogod mondani, hogy dokinál voltál?

- Eredetileg senkinek sem akartam elmondani

- Miért?

- Mert én sem tudom, mire számítsak, Bill meg csak bepörögne előre…

- Na, az igaz- parkol le

Csendben bementünk a rendelőbe, Tom leült a székre én pedig bekopogtam az orvoshoz. A szokásos vizsgálatok elvégezte és utána leült velem szembe az asztalhoz.

- Nos, mi a helyzet odabent?

- Mostanában vannak rosszul létei?

- Kicsit, de nem olyan rosszak, mint a lányokkal volt

- Úgy néz ki, hogy újra babát vár- mosolyodik el

- Tényleg?- lepődök meg

- Igen

- Úristen- kapok a fejemhez- hihetetlen

- Váratlanul érte?

- Eléggé

- A férje?

- Nem tudja még senki sem, hogy eljöttem először én akartam biztos lenni a dologban

- Nos, ez érthető akkor várom, egy hét múlva vissza

- Rendben- állok fel- és köszönöm szépen

- Ugyan nincs mit, viszontlátásra

- Viszlát- köszöntem el az ajtóból és Tomhoz mentem

- Na?- áll fel- Mi a helyzet? Lesz kis Kaulitz vagy nem?

- Lesz- mosolyodom el

- Hurrá- ölel meg­- Gratulálok, gyerünk Billhez és mondjuk el- megfogta a kezem és a kocsiig húzott,majd beszálltunk a kocsiba

- Kicsit bepörögtél nem?- nézek rá

- Örülök neki csak- vigyorog

- Remélem Bill is fog

- Szerintem igen, már mondta, hogy szeretne egy fiút is

- Régen nekem is mondta, de mostanában már nem beszéltünk erről

- Nem akarta erőltetni a témát

- Milyen jó, hogy ilyen háttér információkat is megtudok- nevetek fel

Előtte még beugrottunk egy forró csokiért és kávéért és megbeszéltük, hogy-hogy mondjuk el a nagy hírt a többieknek.

Amíg mi e gondolkoztunk addig Bill belevette magát a nagy munkába.

- Meghoztam a kávét főnök- lép be Katja két pohárral- még forró

- Köszönöm- fordul meg és épp kiöntötte a fehér ingére a kávét

- Jajj, annyira sajnálom- tette le az ő poharát és elkezdte törölgetni

- Semmi baj, én voltam a béna

- Remélem ki jön az ingedből- törölgeti a nyakát továbbra is

- Persze, majd kimosatom, ha hazaértem egyből

- Van nálad váltás? Ma még jönnek tárgyalni is

- Van, azt hiszem

- Akkor nem lesz semmi baj- töröli tovább a nyakáról le és egyre feljebb

- Ez csak egy fölső- mosolyodik el

- Igen- hajol közelebb…

Tommal beszálltunk a liftbe és nyugtatgatott, hogy ne izguljak úgyis örülni fog neki. Tom kint maradt Natalienal a recepción én pedig benyitottam.

- Bill- nyitottam be és megláttam, hogy a nagy üvegablak előtt ott állnak ketten és csókolóznak, a döbbenettől kettőt nem tudtam szólni, a pohár kiesett a kezemből- remélem nem zavarok

- Lili- löki el magától Bill Katját

- Sajnálom, hogy zavartam- csuktam be magam mögött az ajtót és kirohantam

- Lili?- fog meg Tom- mi történt?

- Kérdezd a hülye öcsédet- beszálltam a liftbe és egyből elindult

- Lili merre?- jön ki rohanva Bill

- A liftben bent, de veled meg mi van és mi volt?

- Félreértés az egész, Katja leöntött aztán megcsókolt és Lili látta az egészet és elszaladt

- Megcsókolt és te hagytad?- lepődik meg- Normális vagy?

- Nem, dehogyis- nyomkodja a lift ajtót

- Szerintem most ne menj utána, csak rosszabb lesz ez az egész

- De hát meg kell magyaráznom

- Lemegyek utána én

- De Tom…

- Maradj és rendezd le a kis titkárnődet inkább- leindult a lifthez és beszállt

- Mondj le mára mindent és nem vagyok elérhető telefonon- megy vissza az irodába Bill és becsapta az ajtót maga mögött

- Nagy baj van?- kérdezi Katja

- Még kérdezed? Hogy fordulhatott meg ilyen a fejedben? Ép neked az elméd? Komolyan mondom, nem hiszlek el

- De, hát én azt hittem, hogy Te is akarod…

- Rosszul hitted, mégis mit vártál?

- Azt hittem…

- Ezt már mondtad, szedd össze a cuccaidat és ki vagy rúgva!

- Ezt nem teheted Bill

- De igen tehetem szóval gyerünk holnap már ne lássalak itt

- Ezt nem hagyom annyiban- indul kifelé és becsapta maga mögött az ajtót

Tom kiszállt a liftből és egyenesen a kocsihoz jött ahol megtalált engem is.

- Lili- ölel át

- Tom- kezdtem még nagyobb sírásba

- Nyugodj meg- simogatja a hátamat

- Így szüljek neki még egy gyereket? Így? Tudtam éreztem, hogy ez lesz

- Lehet csak félreértés volt

- Nem tudom- szipogok

- Gyere menjünk haza- besegített a kocsiba és elindultunk

- A gyerekekkel azt sem tudom mi lesz

- Elhozom őket délután én, összepakolsz nekik egy két holmit és elviszem őket Anyáékhoz, úgyis egész szünetben ott lennének ez a pár nap már nem számít

- Köszönöm- néztem rá

- De ne sírj jó? Rossz látni

- Billt nem akarom látni most egy darabig

- Azt megértem, de ezt meg kell beszélnetek valamikor.