2013. november 26., kedd

Jó reggelt!:) 33.rész!:)

See you again
33. rész



2010.02.22. Luxemburg, Esch Alzette, Rockhal

Az utazást reggel nyolckor kezdtük meg. Először mindenkiért eljött a kis fekete busz és utána együtt mentünk és szálltunk be a nagy buszba.
Az út hat órára becsültük fel és fél óra késéssel Luxemburgba is értünk. Három órára már a stadionnál voltunk, megkerültük és úgy mentünk a hátsó bejárathoz. Tél révén azt hittük kevés rajongó lesz a stadion előtt, de sokan nagykabát sapka sál kombinációban fagyoskodtak és meleg teát fogva a kezükbe kezdtek sikítani a srácok láttán.
A stadion háta mögött megálltunk, mindenki megfogta a táskáját és bementünk az épületbe. A fiúk az öltözőjükbe lepakoltak, ebédeltek egyet, mire végeztek a színpad már teljesen állt és neki láttak a két órás hangpróbának.
Amíg ők próbáltak addig Bill ruháit rendeztük sorba az egyik lánnyal, azután a fiúknak egy könnyű vacsora, amit az idegesség miatt nem igen tudtak megenni és neki láttak készülődni. Natalie Billt hagyta utoljára, a többi fiú csak egy könnyed alapozót kapott és felöltöztek a ruhájukba. Tom a cigiket szívta, Gustav nyújtott és az ujjait ragasztotta le nehogy kicsússzon a dobverő az ujjai közül, Georg félóránként a WC-re járt, Bill pedig a listát nézegette, hogy következnek a dalok.
A koncert kezdetét este nyolcra terveztük, a rajongókat pedig már hét órakor kezdték beengedni.

- Odakint hatalmas a tömeg- nyit be David- teltház van
- Ennyire még sosem izgultam- tördeli a kezét Bill
- Minden rendbe lesz, menjetek ki rátok adja Günther a mikrofonokat és beállunk a kezdéshez.

Libasorban elindultak én pedig utánuk. Mindenki ráadták sorban a mikrofonokat.

- Maradj végig itt- szorítja a kezem Bill- ha ruhát váltok itt jövök majd
úgyis
- Ne aggódj, itt leszek és segítek
- Szerencse puszi jár?
- Persze- körbe néztem és megcsókoltam
- Ettől máris jobban vagyok- húzza ki magát

Mindenki beállt a helyére és a színpad elsötétült a rajongók pedig elkezdtek sikítozni és kiabálni a srácok nevét.
A gömbben kigyulladtak a fények és felhangzott a Komm. Tom és Georg a húrok közé csapott és Gusti is elkezdte a dobokat ütni, majd Bill lépett ki a tojásból és belekezdett…a napszemüvegét eldobta a mikrofonját pedig belerakta az állványába ...Tom és Georg vokálozott és Bill valami táncfélét is produkált.
Tizenkilenc szám után teljesen kifáradva, izzadva jöttek le a színpadról.
- Milyenek voltunk?- kérdezte Bill elsőnek száz wattos mosollyal miközben szedték le róla a ruhákat.
- Nagyon jók voltatok srácok- pacsizott le mindenkivel David
- Főleg én- vigyorog Tom- az a gitárszóló sose sikerült még ilyen jóra- húzza ki magát
- Georg sem rontotta el a szintit- Bill- remekek voltunk, teljesen feltöltődtem még simán le tudnék nyomni ugyanennyit
- Inkább maradj csendben- vágja Tom neki a törölközőjét
- Maradj nyugton- nevet David- menjetek zuhanyozni aztán irány a busz és indulunk is.

Zuhanyzás után összeszedték a holmijukat és elindultunk a buszba ahol már Jutta finom vacsorával várta őket.
A vacsora után összegyűltünk és a fiúk elkezdték kibeszélni a koncert mindegy egyes részletét, engem is belevonva mit láttam jónak és mit nem.
A busszal megálltunk az egyik éjjel is nyitva tartó benzinkútnál a határ előtt és feltankoltak nassolnivalókkal és utána végre csend borult a buszra csak a motor zúgását lehetett hallani.
A fiúk rögtön elaludtak, de nekem nem nagyon ment. Egy darabig még a laptopon néztem az e-maileket amiket a hollandiai szállodától kaptam.

- Nem tudsz aludni?- jön ki Bill kócosan a szobájából
- Nem megy- csukom össze a laptopot
- Gyere be hozzám- megfogta a kezem és együtt mentünk be a háló helységbe.
- Mennyi idő után szoktad meg Te?
- Ha az első nap nem tudsz aludni a másikon már biztosan, mert hulla vagy
- Remek tanács- bújok hozzá


2010.02.23. Hollandia, Rotterdam, Ahoy

Reggel elsőként keltem, gyorsan felöltöztem és kimentem megcsinálni a reggelit, Juttával megegyeztünk, hogy ezt én fogom mindig intézni. Elővettem a bekevert gofri tésztát és elkezdtem sütni, már a fele adaggal kész lettem mikor a fiúk kezdtek megjelenni.
Morcosan, kócosan, éhes és mérgesen ültek le az asztalhoz én pedig eléjük raktam mindent. A reggeli vége felé járva már igencsak beszédesek voltak.

- Milyen volt az első buszos alvás?- érdeklődött Gustav
- Érdekes, nem tartozik a kedvenceim közé úgy érzem
- Egy valamit szögezzünk le- emeli fel Tom a mutató ujját- a buszban nincs szex!- vigyorog- akkor Georg rátok fog élvezkedni- röhögi el magát
- Fúj, de undorító vagy!- vágja neki Bill a maradék gofriját, de Tom csak nevetett tovább.

Először a szállodához mentünk. Ott a legfelső emeletet teljesen megkaptuk és mindenki kipakolhatott a szobába. A mosásra váró ruhákat leküldtük a tisztítóba a fiúk pedig nyújtózhattak egyet még a hangpróba előtt.
Egy órával az indulás előtt elkezdtünk készülődni és már mentünk is a stadionhoz. Ott szintén rajongok hada várta a fiúkat, akik bent már kevésbé lámpalázasan neki láttak a hangpróbának.
Az esti koncert szintén zökkenőmentesen zajlott le, majd utána egyenesen mentünk is a szállodába, ahol végre kialhatták magukat nyugodtan és Tom is fel tudta hívni Linát.
Hollandiából csak csütörtökön indultunk el Brüsszelbe, ahol a fiúk azaz napi koncertet tervezték.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése