Jó reggelt! :) 21. rész!(:

See you again

21. rész

- De most hol van?

- Alszik nem mertem kivenni a kocsiból még

- Hát ezt nem hiszem el- indulok a garázsba

A kocsi hátsó ülésén megláttam egy édes kis csöppséget.

- Mennyi idős?

- Öt éves, tud beszélni, járni és sírni, de azt nagyon

- És biztos a tiéd?

- Teljesen

- Akkor nagynéni vagyok- vigyorgok

- Örülök, hogy legalább Te örülsz ennek a helyzetnek

- Te nem?

- Nem vagyok erre felkészülve, másnap legalább van kilenc hónapja nekem meg semennyi nem volt

- Az élet már csak ilyen váratlan

- Hagyjuk ezeket a remek beszólásaidat

- Hogy hívják?

- Norina

- Nagyon édes kislány, eltervezted már, hogy lesz?

- Nem nagyon, nem tudom képes vagyok-e rá

- Az vagy, én meg itt leszek még pár hónapig, addigra bele rázkódsz

- Pár hónap?

- A turné kezdődik február 22.-én

- Oh, tényleg- sóhajt- azt hiszem kezd ébredezni- néz a hátam mögé, ahol már kezdet mocorogni a kisgyermek.

Ryan felhozta én meg a maradék holmit. Ott álltunk a nappali közepén teli babaholmikkal és egy kisgyermekkel.

Az est további része azzal telt, hogy valamilyen rendszert alakítsunk ki Norinának, az egyik vendégszobát kezdtük pakolni, de gyermek holmik hiányában nem igen jutottunk sokra.

A ma éjszakát Ryan ágyában tölti, oda vittük fel és félig becsuktuk rá az ajtót, mi pedig a konyhában egy pohár tej mellett beszélgettünk a továbbiakról.

- Holnap meló után segítek Neked bevásárolni mindent- kezdtem- megfogjuk oldani és az Anyja miért nem keresett?

- Nem tudni, a gyámhivatalba azt mondták, hogy ha bármi baj éri a gondviselőjét keressék meg az apját, így jöttem én a képbe

- Szép kislány nagyon

- Igen, a szemei az anyjáé teljesen már amennyire emlékszek

Másnap…

A reggel nagyon hamar eljött így, gyorsan magamra kaptam egy fekete farmert egy barackvirág színű fölsőt és az eső miatt egy zárt magas sarkút, összekötöttem a hajamat felkaptam a táskám és elindultam.

Szokásos reggeli és kávé felvétel után beértem a stúdióba, ahol megláttam egy számomra ismeretlen fekete Audit.

Először a konyhába mentem ott kipakoltam egy tányérra a reggeliket és bevittem a nappaliba a kávékkal együtt.

- Végre- kap el Bil hátulról és belepuszil a nyakamba

- Bill megláthatnak- fordulok meg

- Nincs itt senki

- Óvatosabbnak kell lenni- adok neki egy szájra puszit

- Igenis- áll vigyázba és elneveti magát

Lassan a többiek is megérkeztek és a reggeli befejezte után meg is érkezett David és mindenkit berendelt a konferencia terembe.

- Remélem jól kibuliztátok magatokat- kezdte- mert mostantól 110 százalékosan az albumra koncentrálunk, reggel volt egy gyors telefonom Benjamintól és Patricktól, hogy hallani akarják a teljes végeredményt és, hogy a hétvégén az albumot eljátsszuk nekik teljesen.

- Micsoda?- Bill

- Észnél vagytok?- akad ki Georg is

- Hozzá kell szoknotok fiúk a két órás koncertre remek gyakorlás lesz

- Azért, hogy két fejesnek előadjuk? Hát nagyon- Tom

- Nem csak nekik, mindenki ott lesz, aki a turnén is és pár családtagjuk is eljön, akkor most neki is láthatunk a munkának, Bill- ránézett az említettre- a ruhák terveit még ma elküldjük a tervezőknek és kész lesz péntekre, a díszletet pedig leszállítják nekünk.

- Nem gondolod, hogy ezt nem most kéne közölnöd?- Tom

- Ezen lépjünk tovább, Lili félóra múlva találkozunk az irodámban addig telefonálok egyet- indul el felfelé a lépcsőn

- Utálom a hirtelen ötleteit- Bill

- Túl fogtok rajta jutni fiúk, de jobb, ha neki látunk mindennek- kezdem

A hét ennyi tennivalóval nagyon gyorsan telt. Billel egy percig sem tudtunk kettesben maradni és, ha sikerült is mindig a munkán járt az agya, lehetetlen volt a kikapcsolódás. Tom és Lina sem találkoztak a sok intéznivaló miatt így naponta órákig telefonáltak este lefekvés előtt.

A nagy debütáló lemezbemutatón pár szerencsés rajongó is részt vehetett, pénteken egész délelőtt a Colorline Arena és a stúdió között rohangáltam, intézni kellett a ruhákat, a díszletet és a többit. Délután háromra sikerült beérnem a stúdióba, ahol a fiúk épp próbáltak. Leültem a fekete kanapéra és néztem őket, hogyan játszanak. A dal végén Bill kijött és adott egy csókot.

- Hiányoztál- ad még egy puszit- elintéztél mindent?

- Igen, most már minden készen áll holnapra

- Hello- lép be David- sikerült minden?- néz rám

- Persze, már mindent elintéztem egyedül az ételek érkeznek holnap délelőtt

- Rendben, akkor mindenki hazamehet holnap pedig Toby és Jürgen felvesz mindenkit, tízre legyetek készen, ha odaértünk lesz egy gyors sajtótájékoztató hangpróba aztán a koncert este, szeretném, ha ma pihennétek, de komolyan

- Másra erőm se lenne- sóhajt Tom

Elpakolták a hangszereket és szép lassan hazamentek.

- Megyünk együtt haza?- nyit be Bill az irodámba

- Bepakolok és mehetünk- betettem pár holmit a táskámba és elindultunk

- Nem alszol ma nálunk?- kérdezi már a kocsiban

- Nem lenne szerintem jó ötlet

- De Tobynak akkor nem kellene annyi helyre mennie

- Jajj Bill- nevetek