Jó reggelt!:) 18. rész!:)

Tegnap sikerült ismét megnyerni a legjobb rajongók díját!!!! :)) Remélem hamarosan kapunk valami friss videóüzenetet a srácoktól, jó lenne :) Addig is itt a rész,, puszi! :)

See you again

18. rész

Gyorsan hazamentem, megengedtem a fürdővizet és elindítottam a kedvenc zenéimet, majd bementem fürdeni. Félóra múlva kijöttem és elkezdtem a tényleges készülődést.  

Legelőször a sminkkel kezdtem, kihúztam a szemem felül, kifestettem a szempillám és tettem fel egy rózsaszínes árnyalatú sminket. A hajamba enyhe hullámokat tettem és előkészítettem a ruhámat.

Egy krémszínű egybe ruhát választottam az estére, felül enyhén flitteres és testhez álló a mellrésze alatt pedig vastag pánt húzódik alatta pedig a ruha szabadon lebegett. Elővettem egy ugyanolyan színű platformos magas sarkút és egy fekete Chanel kézi táskát.

Mielőtt bepakoltam volna a táskámba hívtam egy taxit és beraktam egy két fontos holmit, magamhoz vettem az ajándékokat és lementem a taximhoz.

Bemondtam a címet és negyed óra múlva oda is értünk, kifizettem és kiszálltam.

A rendezvény előtt paparazzik hatalmas sora állt, előttük pedig biztonsági őrök, akik nem engedték be őket.

Mikor átverekedtem magam a tömegen megláttam Linát, ott intézkedett és irányította az embereket. Rajta egy felül fekete, arany pánttal a melle alatt, alul pedig fehér egybe ruha volt, hozzápasszoló cipővel és táskával. A haját szabadon hagyta és az elmaradhatatlan vörös rúzst sem hagyta ki.

- Szia- köszöntem két puszival- nagyon jól áll ez a ruci

- Szia- vigyorog- neked is a tiéd

- Hogy állnak a dolgok?

- Remekül, már nagyon sokan itt vannak

- Körbe nézek és leteszem az ajándékokat- emeltem fel a két dobozt

- Rendben

A vacsora teremben volt felállítva egy asztal „ajándékok” felirattal, lettem oda az ajándékokat és visszamentem Linához.

Mellette már ott állt Gustav és Georg.

- Nagyon csinos vagy- vigyorog Georg

- Köszi- mosolygok

- Gyakrabban jöhetnél így dolgozni is

- Georg- forgatja szemét Gustav

- Megjöttek a fiúk- jön hozzánk oda egy öltönyös alak

Először a szülök szálltak ki a kocsiból, Simone és Gordon. Aztán pedig Bill és Tom.

A fotósok rögtön elkezdtek kattintgatni a testőrök pedig bekísérték a fiúkat és a szülőket. Mi az előtérben vártuk meg őket, először Tom jött oda köszönni, aztán Bill, akinek már nem a raszta haja volt, hanem fekete, amit hátrafésült. A szájra pusziját gyorsan hárítottam egy arcra puszival. Megrettent arcot vágott, de aztán rögtön kapcsolt, hogy nem lenne tanácsos itt és most leleplezni magunkat.

Bementünk a vacsora terembe, mindenkinek személyre szóló asztala volt. A nagy asztalnál ült, Bill, Tom és a szülők, én és David és még pár fejes.

A vacsora végén jött a torta az egyiken Bill és Tom gyerekkori képei volt rajta, a másik pedig egy emeletes torta volt, minden emelet egy-egy albumot ábrázolt.

Lina a tortázás után elment intézkedni még én pedig magamhoz vettem egy koktélt és néztem az ünneplő tömeget.

- Gyere utánam pár perc múlva, a folyosó végén találkozunk a lépcsőházban várlak - súgta a fülembe Bill és elment

Először fel sem fogtam, aztán kiittam a koktélom a telefonomat előkerestem és elindultam kifelé, útközben letettem a poharat és elindultam a folyosó vége felé.

Benyitottam a lépcsőházba és becsuktam magam mögött az ajtót, hirtelen neki nyomott valaki és megcsókolt.

- Őritően nézel ki- suttogta és újra megcsókol

- Nem félsz, hogy meglátnak?- ölelem át

- Nem- simít végig az arcomon- de alig vártam, hogy kettesbe legyünk

- Én is- adtam neki egy puszit

- Remélem az este hamar véget ér és együtt alszunk, jössz hozzánk?

- Inkább gyere Te hozzánk, senki sincs otthon- harapok az ajkába óvatosan

- Alig várom- csókolja a nyakamat

- Jobb, ha abbahagyjuk- kuncogok

- Igazad van- néz le- le kell nyugodnom

Először én léptem, ki aztán utána Bill, mivel a folyóson nem volt senki így együtt sétáltunk tovább.

- Na, végre- jön velünk szembe Lina- Merre voltatok?? Mindenki titeket vár!

- Itt vagyunk már na- Bill- mi a baj?

- Te menj be előbb- mutat Billre, aki el is indult

- Mi a baj?

- David titeket keresett mondtam, hogy te Ryannel a bátyáddal telefonáltál

- Oké, köszi

- Mégis mit csináltatok?- vigyorog és elindultunk befelé a nagy terembe

- Semmit, de tényleg- nevetek

A nagy teremben mindenki a színpad felé nézett, ahol ott állt David egy mikrofonnal a kezében.

- Nagyon remélem, hogy örömteli és sikeres lesz a további évek, amiket együtt töltünk! Sosem fogom elfelejteni azt a napot, amikor először voltam a fellépéseteken, annyi kis szerencsétlent már rég láttam egy színpadon, de mikor elkezdtetek játszani, tudtam, hogy egyszer sikeresek lesztek, így belekezdtünk és most pár év után itt álltok, mint egy nagy rakás szerencsétlenség- nevet és vele együtt az ünneplő tömeg- egy szó, mint száz, isten éltessen benneteket!- lehúzta a pezsgőjét és elkezdődött a party.