31. rész!:)

See you again

31. rész

Segítettünk felhordani Nekik a holmikat és közben elmesélték a tegnapi eseményeket. Miután ők is átöltöztek leültünk az ünnepi asztalhoz és elfogyasztottuk a vacsorát, majd utána jött az ajándékozás. Percekig csak a csomagolók hangja törte meg a csendet és Bill tapsikolása mikor meglátta mit kapott.

A srácok nagyon örültek a Tőlem kapott ajándéknak és egész este az albumot nézegették és különböző sztorikat meséltek róluk.

- Tetszett az este?- kérdezte már Bill fent az ágyban

- Nagyon- mosolyodom el- a legszebb karácsonyom volt és ez a nyaklánc is annyira tetszik- fogom meg a szív alakú medált

- Örülök neki- puszil meg- de ettől függetlenül meglesz a hó csata

- Inkább bent maradok és sütök Anyukáddal

- De nem igaz, hogy még nem voltál ilyenen- ül fel hirtelen, mire én kiestem a karjai közül

- Pedig igen és eddig is tökéletesen éltem az életemet- fekszek rá a párnámra

- De nagyon jó muri- fekszik vissza mellém

- Hűtsd le magad és inkább aludjunk- fordulok az oldalamra

Másnap mikor felkeltem Bill már dalolászva bújt bele a vastag overalljába.

- Na milyen?- vigyorog

- Hát érdekes, tudsz mozogni?

- Persze- jön oda

- Ebben akarsz hó csatázni?

- Hát persze! Nem ázik át, megvéd Tom hülye dobásaitól is, tetszik?

- Nagyon jól áll- nevetem el magam

- Na- durcizik- itt ez a menő- nyújtja rám a nyelvét

Felöltöztem és Bill nyomában lementem a földszintre ott Tom szintén egy hasonló overállba állt már. A fiúk kimentek és amint leértek a teraszról már el is kezdték egymást dobálni. Egy darabig néztük még őket, de amikor már messzebb mentek inkább bementünk a konyhába Simone-nak mézeskalácsokat gyártani.

Miután avval is végeztünk és a fiúk még mindig kint játszottak, így beültünk a nappaliba és Simone társaságában belenéztünk a fiúk gyermekkori albumába.

Épp az egyik képen nevettünk mikor a fiúk röhögve szó szerint beestek a bejárati ajtón.

- Kijátszottátok magatokat?- álltunk meg Linával a bejárati ajtóban

- Hát még nem teljesen- komolyodik el Bill és közelebb jött hozzám- most jön a java- felkapott és elkezdet kirohanni, majd egyenesen bele a hóba

- Biiiiiiiiiiiiiiiiiill- kiabáltam

- Kaulitz csak másszak ki innen ezt visszakapod!- hallottam Linát, aki kiásta magát a hó alól és Tom után eredt

- Ezt sosem fogod jóvá tenni- állok fel

- Csak játék volt- ad egy puszit

- Tudom- lököm meg és amennyi havat tudtam rásöpörtem, majd otthagytam.

Bill már csak a fürdőben ért utol, ahol már a forró fürdőt engedtem magamnak.

- Remélem kettőnknek engeded- ölel át hátulról

- Talán megengedem, hogy bele gyere- fordulok felé

- Talán?

- Csúnya dolog volt- zipzárazom le a pulcsiját

- Kitudlak engesztelni úgy érzem- csókolja meg a nyakamat

- Látok rá esélyt- vigyorodom el

Már épp ledobtam Bill pulcsiját és a pólóból bujtatott ki mikor Tom röhögve benyitott.

- Hoppá- nevet- ha végeztetek gyertek le ebédelni- kacsint

- Na, szuper- bújok vissza a pólómba

- Ne hagyj már itt édes

- Legközelebb csukd be az ajtót

- Ezt még visszakapod- búj bele a pólójába

Mire leértünk már mindenki ott ült az asztalnál és szedték a levest.

- Ez gyors volt öcskös- nevet Tom

- Maradj csendben- csapja tarkón miközben leül mellé

- Fiúk viselkedjetek már- Simone- néha úgy érzem mintha állatokat neveltem volna

- Tom esetében lehet nem is tévedsz annyit Anya- vág vissza Bill

- Szilveszterre van valami ötletetek?- Lina

- Mi itt maradunk még akkor is- Gordon- csak az új év első napjaiban megyünk vissza

- Majd Georggal beszélek- Tom- Ő mindig tud valami jó helyet

Ebéd után Billel végre felmehettünk kettesbe, de Tom még egy utolsót odaszólt Neki és elkezdték egymást püfölni a folyosón.

A napok rohamosan teltek. December utolsó előtti napján kezdtünk el pakolni mindent, szomorúan láttam neki, nagyon megtetszett itt minden, de nem csak nekem nem akaródzott neki látni pakolni.

- Valami baj van?- simít végig Tom Lina arcán

- Csak, ha elmegyünk innen újra vissza csöppenünk a hétköznapokba, Ti elmentek turnézni nemsokára én meg otthon maradok- szomorodik el

- De nem örökre megyünk el, és Te is eljöhetsz egy két közelebbi helyre

- Tudom, de az mégsem olyan, mintha Veled lennék egész végig

- Nekem is hiányozni fogsz- öleli át- de hidd el hamar elfog telni

- Na persze- sóhajt

- Komolyan- fogja keze közé az arcát- higgy nekem

- Rendben- puszilja meg

Miután mindenki végzett a csomagolással megreggeliztünk és Simone óvó tanácsaival elindultunk hazafelé. Tomékat követtünk egész úton, hogy Bill nehogy megint elrontsa az irányt.

- Alszunk ma is együtt?- néz rám Bill

- Aludhatunk- mosolyodom el

- Szuper- vigyorog- most sokkal jobban várom a turnét, mint szoktam

- Miért?

- Ott leszel velem minden egyes alkalommal, ennél jobb nem is lehet

- Jó lesz nagyon- simítok végig a combján

- Tomot sajnálom, biztos rosszul fogja viselni egy idő után, főleg a szex hiányát

- Ez csak megerősíti a kapcsolatukat

- Tudom, csak kérdés, hogy Ők ketten is így gondolják-e